top of page

A csend dimenziói


Kedves Olvasó! Amikor ezt a szöveget olvasod, valószínű, hogy a háttérben halkan szól valami zene, vagy épp behallatszik az autók zúgása a helységbe, ahol tartózkodsz, netán csörtet a szomszéd, esetleg pittyeg egy telefon, vagy éppen utazol és mindenféle zajokkal vagy körülvéve. Ha az előző mondatból egyiket sem tapasztalod, akkor mondjuk, hogy jó neked – „csendben vagy”. De valóban így lenne? Ha feltetted már magadnak azt a kérdést: „mi a csend? vagy mit jelent számomra a csend?”, akkor ez a könyv érdekelhet a témában, Erling Kagge: Csend a zaj korában. A világ kizárásának öröme. A kötet igencsak elgondolkodtató olvasmány volt ezekben az embert próbáló mindennapokban, s ha az ember éppen olyan pillanatában olvassa amikor valamilyen megerősítésre van szüksége, akkor még inkább kitűnő választás.


A norvég származású szerző hegymászó és felfedező járt az Északi-sarkon, Déli-sarkon, illetve az Everesten, úgy ír a csendtapasztalatokról, hogy egyszerre kedvünk támad elvonulni valahová, ahol egymagunk lehetünk, vagy létrehozni magunk számára a közeget – s bár elsőre félelmetesen hangzik, nem lehetetlen.


3 kérdés és 33 válaszkísérletet a csenddel kapcsolatban. „A csendet amire én gondolok, megtalálhatja az ember a saját fejében, ott, ahol éppen van, akkor, amikor csak szeretné, és egy fillérjébe se kerül.” – írja Kagge. Főként személyes tapasztalatokra, illetve olyan írásokra olvasmányélményekre támaszkodik, melyek hatással voltak életére. Nem bíráskodó, ítélkező hangnemű, pusztán rávezeti az olvasót, hogy milyen lehetőségei vannak felfedezni a csend mélységeit, s mintegy irányjelzőként szolgál a belső csendhez vezető ösvényen.


Egyik interjújában azt nyilatkozta: „Minden, ami számít, hogy az ember jelen legyen a saját életében.” Ennek tükrében érdemes kézbe venni ezt a kötetet, és akár önmagunk számára is megfogalmazni a feltett kérdésekre a választ, s úgy tekinteni a csendre, és viszonyulni hozzá, mint egy hatalmas ajándékra, élményre. Egy élményre, melyhez nincs fogható.


A világ kizárása nem azt jelenti, hogy hátat fordítunk a környezetünknek, ellenkezőleg: kicsit élesebben látjuk a világot, kézbe vesszük az irányítást, és próbáljuk szeretni az életet.” (Erling Kagge)


Források:

Erling Kagge: Csend a zaj korában. A külvilág kizárásának öröme. Park Könyvkiadó, Budapest, 2017. (ford. Kertész Judit)

Videó:


Interjú:


Erdős Katalin

bottom of page