A Messier 20 (NGC 6514), másnéven Trifid-köd, egy világító gázfelhő a Nyilas csillagképben, tőlünk 9 000 fényévre található. A csillagködöt Charles Messier francia csillagász fedezte fel 1764-ben, közismert Messier-katalógusában pedig M20-as számmal jelölte meg.
Messier 1758 és 1782 között a legfényesebb mélyobjektumokat gyűjtötte össze a ma látható égboltról, köztük nyílthalmazokat, gömbhalmazokat, ködöket és galaxisokat (tök véletlenül egy kettőscsillag is betévedt a kollekcióba).
Az M20-as ezek közül egy nyílthalmazt is tartalmaz, ami csillagközi por- és gázfelhőből, valamint a sűrű ködből képződő fiatal csillagokból áll. Amatőr teleszkóppal is jól felismerhető a kék-vörös színpáros.
Mitől ilyen kék és mitől ilyen vörös?
Különböző folyamatok miatt különböző színek dominálnak a csillagközi komplexumban. A köd vöröses színét a benne található ionizált hidrogén és kén adja. Ezen kívül még található benne duplán ionizált oxigén, ami a köd kék-türkiz díszéért felelős.
Honnan is jön a „Trifid” megnevezés?
A trifid szó önmagában annyit jelent, hogy „három lebenyre osztott” azaz „háromlebenyű”, ami az objektum jellegzetes megjelenésére utal. A vörösen ragyogó emissziós régió előtt húzódó sötét ködök látszólag három részre osztják a Trifid-ködöt. Ezekre a sötét ködökre Barnard 82-ként szokás hivatkozni.
Ott kandikál a közepén egy nagy fehér folt, az micsoda?
A vörös régió belsejében van egy O7-es színképtípusú, rendkívül forró csillag, tőle származik a látszó fényesség nagy része. Olyan energiájú fényt bocsát ki, hogy elektronokat taszít el a körülötte lévő gázból. Amikor egy elektront egy proton visszafogad, gyakran vörös fényt bocsát ki. A kék régió középpontjában egy másik nagyon fényes csillag áll, de ennek a régiónak a pora visszaveri a fényt számunkra.
Technikai adatok: A felvétel a Bucsin-tetőn készült, 2021. július 15-én egy Skywatcher 254/1200 Newton, NEQ6-Pro GoTo távcsővel, valamint Canon EOS 77D tükörreflexes fényképezőgéppel. Összesen 40 képkockából lettek összedolgozva 30 másodperces expozíciós idővel és ISO 6400-as fényérzékenységgel. Az utószerkesztés Photoshop és Lightroom segítségével történt.
Az eter@erted.ro e-mail címre pedig szeretettel várunk bármilyen természettudományos jelenséggel kapcsolatos fényképet.
Források: