A keleti ikon


Több, mint valószínű, hogy szinte mindenki ismeri már a látható hullámot – legyen az színes vagy fekete-fehér változatában, számítógépes háttérképként, telefontokon vagy éppenséggel tetoválás formájában. Mégis, sajnos, nem ismerjük annyira, mint a nyugati művészeti világ számos más ikonikus alkotását, mint Az utolsó vacsora, a Mona Lisa vagy a Leány gyöngy fülbevalóval, amelyeknek címeit, festőit, sőt akár tartózkodási helyeit is tudni háztartásonként elterjedt jelenség.


Úgyhogy öntsünk tiszta vizet a pohárba: a tengerbe visszaömlő hullám nem más, mint A nagy hullám Kanagavánál, Kacusika Hokuszai (1760-1849) japán fametsző, nyomatkészítő és festő fakocka nyomata.


Önarckép 1839-ből:

A képzőművész az Edo-kor utolsó részében alkotott, amelynek Japánjára a Tokugava-sógunátus és a háromszáz daimjó hatására a szigorú társadalmi rend, illetve a politikai, külügyi izoláltság volt jellemző. Így csak még különösebb, hogy a legismertebb japán képzőművészeti alkotás ebből a korszakból került ki.


Hokuszai 6 évesen ragadott ecsetet, 16 évesen pedig már gravírozóként dolgozott, két évre rá pedig Kacukava Sunso, az ukijo-e (japán fametszetek és festmények egy bizonyos stílusa) egyik elsőszámú gyakorlójának tanítványává válik.


A szóban forgó alkotás első darabja a Harminchat látkép a Fudzsi-hegyről címet viselő tájkép nyomat sorozatnak. Ennek minden egyes eleme a Fudzsi-hegyet ábrázolja, eltérő évszakokban és időjárási körülmények közepette, más-más nézőpontból láttatva azt. Ahogyan ez már a széria legelső darabján is meglátszik, a hegy nem mindig kap elsődleges szerepet - jelen esetben is a háttérbe szorulva, épp, hogy felbukkan a hatalmas hullámok mögött. Címe ellenére, a sorozat tízzel több, 46 darab alkotást tartalmaz.


A sorozat huszonegyedik darabja, Nihonbashi hídja Edoban (mostani Tokyo):


A nyomatot nézve három halászcsónakra lehetünk figyelmesek, ahogyan egy hatalmas - sokszor hibásan cunaminak tulajdonított - hullám veszélyezteti ezeket. A japán hagyományokkal ellentétben úgy ez a munka, mint a sorozat számos más alkotása is nagy mértékben támaszkodik a poroszkék használatára.


Az 1829 és 1833 között, a művész 70-es éveinek hajnalán megvalósított mű nagy hatással volt olyan nyugati művészekre, mint Claude Monet, Vincent Van Gogh vagy éppenséggel Debussy.


A kép által ihletett, Debussy által komponált La Mer:


A kép eredeti metszetei megtalálhatóak többek között a Chicagói Művészeti Intézetben, a British Museumban és a Metropolitan Művészeti Múzeumban.


Domokos Ferenc

Főtámogató:

© 2020 Éter - Érted.