Arra a kérdésre, hogy melyik a Föld tengerszinttől számított legmagasabb hegycsúcsa, mindnyájan tudjuk, hogy a Mount Everest a helyes válasz a maga 8848 méterével. Ha pedig a tengerszint alatti részeket is beleszámítjuk, akkor a hawaii Mauna Kea vulkánt említhetjük, amely több, mint 10 000 méterre emelkedik. Na de azt tudjuk-e, hogy melyik a Naprendszerünk legmagasabbja?
Pilbáth Kincső
Segítek. Ez a Olympus Mons (Olympus hegy), amely 21 283 méter magas, és a Marson található. Ha a Földön állna, csúcsa a sztratoszférába emelkedne, kétszer olyan magasra, mint ahol az utasszállító repülők haladnak. A Mount Everest tehát kényelmesen elférne az árnyékában. Nagy számokkal nemcsak a magasságát illetően büszkélkedhet, ugyanis alapterülete is óriási: 550-600 kilométer átmérőjű (300 000 km2), ezzel befedne egy Arizona méretű területet.
Illusztráció az Olympus Monsról a Mars felületén (forrás: gettyimages/Stockreck Images)
A Tharsis régióban, ahol a hegy található, még megfigyelhetünk három óriásvulkánt: Ascraeus Mons, Pavonis Mons és Arsia Mons. Ezek magassága 15 000 méter körüli, és hárman együttesen egy 1500 kilométeres láncot alkotnak.
A Tharsis régióban levő vulkáni lánc (forrás: NASA)
És hogy minek köszönhető rendkívüli mérete? Mivel a Marson nincsenek lemeztektonika-folyamatok (kéreglemez-mozgások), ezért a vulkánok kitörési pontjai évmilliárdokig egy forró pont pozíciója fölött maradnak, így a láva mindig ugyanott ömlik ki, egyre magasabbra és szélesebbre építve a vulkánt. Ehhez képest a Földön, mivel a kéreglemezek mozognak, a forró pont folyamatosan máshová kerül a felszínhez viszonyítva, így mindig újabb vulkánok jönnek létre, egy óriási helyett.
Az Olympos Mons marsi időben mérve fiatal hegynek számít, keletkezését 30 millió évvel ezelőttre teszik. 2004-ben a Mars Express lávafolyásokat fényképezett le a hegy oldalán, amelyek csupán 2 millió évesnek tűntek. Egyes kutatók, például W.K Hartmann úgy gondolják, hogy egy minimális posztvulkáni tevékenység még ma is működik az óriásvulkán mélyén.
Az Olympos Mons északnyugati fele (forrás:gettyimages/Stockreck Images)
A hegy csúcsa egy 90 kilométeres kalderában (a kráterhez hasonló horpadás) végződik, ezen belül hat egymást fedő kráter húzódik. Az egymást átfedő árkok akkor alakultak ki, amikor a kitörések abbamaradtak, és a magma a vulkánon belül visszamaradt, üregessé téve a csúcsot.
Az Olympus Mons krátere a Mars Express űrszonda fedélzetéről (forrás: ESA/DLR/FU Berlin, CC BY-SA 3.0 IGO)
A kutatók becslései szerint az Olympus Mons-t évmilliók alatt körülbelül 100 ezer kitörés építette fel a jelenlegi magasságára, és méreteit azért őrizhette meg ennyi éven keresztül, mert a ritka légkör és a felszíni víz hiánya miatt a Marson minimális az erózió.
Források: