Valószínűleg az internet különböző felfedezett és felfedezetlen bugyraiban mindenkinek szemet szúrhatott egyszer-kétszer Abraham Mignon alkotásainak szembetűnő különlegessége, anélkül, hogy tudnánk, ki is ő és mikor festhette ezeket a remekműveket.
Abraham Mignon: Vase of Flowers, c. 1660
Ha valaki eltévedt Pinterest-en vagy Instagram-on virágos háttérképek után keresgélve (én bizony igen!), akkor lehetséges, hogy szembejöttek Abraham Mignon csendéletei. Tipikusan az a jelenség a mai világban, ahol egy nyilvánvalóan eredeti és kivételes művész képei mindenhol megjelennek online, de senki nem veszi már a fáradtságot, hogy utána is nézzen a munkásságának.
Mignon a Holland aranykor (1581-1672) egyik kiemelkedő alakja volt, amikor is a tudomány, a művészetek, a katonaság és a kereskedelem Hollandiában fellendülő időszakát élte. Mignon a csendéletekre és a virágfestményekre szakosodott. A németországi Frankfurtban született 1640-ben, és 7 éves korában kezdte pályafutását Jacob Marrel virágfestő (1613-1681) tanítványaként. Amikor Marrel Hollandiába költözött, a 20 éves Mignon vele ment, és mindketten Davidszoon de Heem (1606-1684) diákjai lettek.
Mignon 1679-ben bekövetkezett haláláig Hollandiában maradt, és inkább holland, mint német festőnek számít. Munkásságát nehéz kronológiailag behatárolni, mivel festményein egyáltalán nem tüntette fel a dátumot. Abraham Mignon az olajfestékkel festett csendéleteinek témái a virágok, gyümölcsök, erdei csendéletek, vaddarabok, koszorúfestmények, halcsendéletek és rovardarabok voltak. Legismertebb művei kőpárkányokra, barlangokba, vagy romok között berendezett kidolgozott virág- és gyümölcskompozíciók.
Ha tüzetesebben megfigyeljük a festményeket, akkor, a barokk pompa és bonyolultság ellenére a virágok (rózsa, pipacs) életre kelnek, részletességükkel elámítva az embert. A feltűnő színek megragadják a figyelmet, hiszen Mignon virágfestményeinek különleges tulajdonsága (többnyire a sötét hátterek miatt), hogy a virágok, mintha nem ebből a világból valók lennének. Az apró tárgyak vagy élőlények sokszor nem tűnnek fel azonnal a képet csodáló személynek, pedig, mint ahogy a fenti képen is látható, itt-ott megbújva észre lehet venni egy lepkét, vagy épp egy apró csigát.
Still life with peonies, roses, parrot tulips, morning glory, an iris and poppies in a glass vase set within a stone niche and caterpillars, a snail, a bee and a cockchafer on the ledge below
Mignon mélyen vallásos volt, s ez látható volt a munkásságán keresztül is, mivel különféle vallásos témák szimbolikusan megjelenhetnek a festményein, például a feltámadást jelképezhetik a hernyók, amelyek pillangókká változnak át. Ezen kívül a négy főelem együtt szimbolizálja a teremtést: a Földet termései (virágok, kő, rovarok) képviselik; a Levegő a rovarok által jelenik meg; a Tűz az üvegvázánál (amelyet tűz fúj) figyelhető meg; a Víz pedig kitölti a vázát. Az élet mulandóságát vagy az idő múlását a mák képviseli; középen fiatalos, felül érett és a bal alsó párkányon hervadozik. Több ilyen elvont téma is jelen van Mignon művészetében (a természet egy eszköz arra, hogy metaforikusan sugalljon egy isteni rend uralta univerzumot), valamint a képei egyfajta természetes rendetlenséget is bemutatnak.
Flowers in a Grotto
Mignon néhány festményén tompább színeket is használt, ugyanakkor még több élőlény is megjelenik a képeken: a fa üregében egy patkány látható, aki a tengelice fészke után kóslat. Emellett csigák, kígyó, béka és gyík nyüzsögnek a vízben, miközben pillangók és darazsak repülnek a sötétben. Láthatatlan fáklya világít a kép jobb oldalán, ahol az árnyékból íriszek, pipacsok, bazsarózsa, kökörcsin, hógolyók, málna és kamilla bújik elő. A méh, a hernyó és a pillangó keresztény jelentéstartalommal lett felruházva: a liliom a tisztaság szimbóluma, a szegfű Jézus megtestesülését jelenti, míg a rózsa a szűziességet képviseli.
Abraham Mignon munkái megtalálhatóak San Franciscó-i, Cambridge-i, Louvre-i, oxfordi, spanyol, román, olasz és dán nemzeti művészeti múzeumokban.
Forrás:
Mihály Kriszta-Kinga