Miért lehet ilyen alacsony a Hargita megyében igazolt fertőzések száma?
"...az elvégzett tesztek száma nem ad választ arra, hogy miért volt ilyen kevés „gyanús” személy a megyében és arra sem, hogy miért nem indult olyan dinamikus terjedésnek a vírus, mint a környező területeken."
Köllő Magor Örs
2019. december 31-én a kínai hatóságok értesítették az Egészségügyi Világszervezetet (WHO), hogy a 11 millió főt számláló Wuhan városában több személynél észleltek egy eddig ismeretlen vírus által okozott tüdőgyulladásos betegséget. A folytatást mindenki ismeri, január 7-én megállapították, hogy egy 2002-2003-as vírushoz hasonlóval nézhet szembe Kína, majd január 11-én bejelentették a vírus első áldozatát. A vírus egyre több országban felbukkant, és február 26-án már Romániában is igazolták az első megbetegedést. Több mint egy hónap elteltével, március 28-án Hargita megye vált az egyetlen területté, ahol még nem igazoltak fertőzött megbetegedést. Április 2-án, amikor világszinten a fertőzöttek száma átlépte az egy milliót és Románia területén meghaladta a 2700-at, Hargita megyében is bejelentették az első igazolt fertőzöttet.
Már április elején felvetődött bennem a kérdés, hogy miért Hargita megye maradt utolsónak, és azóta is foglalkoztat, hogy miért ilyen alacsony az igazolt fertőzöttek száma, hiszen olyan megyék veszik körül mint Neamț, Suceava, Brassó, illetve Maros, ahol az igazolt megbetegedések száma egyaránt meghaladja az országos átlagot. A vírus felfedezése és terjedése ugyanúgy múlik a szerencsén, mint a helyi hatóságok felkészültségén, és az elvégzett tesztek mennyiségén, ezért az előbb említett kérdésekre nem létezik egyértelmű válasz. Én is csak a saját gondolataim alapján indultam el, de mivel nem vagyok járványügyi szakember, ezért könnyen lehetséges hogy tévedek. A feltételezéseim igazolására, valamint újabb összefüggések felfedezésére egy 2015-ből származó adatsort dolgoztam fel, amelyet Csala Dénes rendszer- és adatkutató biztosított az I. SzékelyData adatvizualizációs pályázatra (http://csaladenes.egologo.ro/?p=1129), 49 220 székelyföldi személy adataival, amelyek publikus Facebook-adatokból származnak. Ezek feldolgozását Pythonban végeztem, a minikutatás technikai részletei a forráskóddal együtt megtalálhatóak a linkelt GitHub repository -ban (https://github.com/magorors/Harghita-Covid19). Jupyter Notebook-ban dolgoztam, így a kódhoz rövidebb leírásokat csatoltam, angolul. Az adatsor tartalmazza a születési helyet, a jelenlegi lakóhelyet, a legtöbb személy esetén az oktatási intézményt/intézményeket, amelyekben tanultak. Az adatsorban néhány esetben a születési idő és a munkahely is fellelhető, de ezekhez az adatokhoz kevesebb reményt fűztem. 2015-ben a romániai Facebook-felhasználók száma kb. 6,1 millió volt, és ekkor a felhasználók 90%-a 55 évnél fiatalabb személy, így arra következtethetünk, hogy az adatok a jelenleg is dolgozó korosztályt reprezentálják. Ezek azok az emberek, akik a korlátozások ellenére akár itthon akár külföldön mozgásban kell legyenek, hogy megélhetésüket biztosítani tudják. A külföldön élők talán nagyobb eséllyel használtak ekkor Facebookot, ami növeli a külföldi adatok hitelességét.
1.ábra: Facebook felhasználók Romániában, 2015-ben
Annak ellenére, hogy április 2–án jelentették be az első igazolt Hargita megyei fertőzést, a fertőzött személy már március 25-én hazatért Franciaországból, tehát a vírus megjelenése és igazolása között jelentős eltérések lehetnek. Ahogyan a vírus is későn jelent meg a megyében, úgy a hatóságok a tesztelést sem siették el az elején. Sokáig nem volt lehetséges tesztek elvégzése a megyében, így az első hivatalos teszteredmény március 20-án érkezett meg. Egy másik hivatalos adat szerint a március 17. és április 17. közötti időszakban alig 400 tesztet csináltak a megyében, ami rettentően kevés, ha figyelembe vesszük, hogy Hargita megye lakossága eléri a 300 000 főt. A kevés elvégzett teszt lehet az egyik ok arra, hogy miért találták meg ilyen későn az első fertőzött személyt. Fontos megjegyezni, hogy a tesztelés hiánya viszont nem nevezhető a helyi hatóságok mulasztásának, mert Románia az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által előírt tesztelési protokollt követte az említett időszakban, ezért csak azokat az embereket tesztelték, akik fertőzött országból tértek haza, illetve igazoltan fertőzött személlyel találkoztak. Ha a tesztelés nem is folyt a megyében, a helyi hatóságok mindent megtettek a felkészülés érdekében, így rövid időn megteremtették a tesztelés lehetőségét Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson is. Az elmúlt időszakban (április 17. óta) több mint 700 újabb mintavételre került sor a megyei tanács tájékoztatása szerint, tehát látható, hogy a tesztelési kapacitáson jelentősen növelni tudtak, amint a vírus terjedni kezdett, ami mindenképpen egy pozitív jel. Ennek ellenére, az elvégzett tesztek száma nem ad választ arra, hogy miért volt ilyen kevés „gyanús” személy a megyében és arra sem, hogy miért nem indult olyan dinamikus terjedésnek a vírus, mint a környező területeken. Az adatok feldolgozása során azokra a személyekre koncentráltam, akik Hargita megyében születtek, így a 49 220 profil többszörös tisztítása és szűrése után 21 496 személyt találtam, akik a megye területén látták meg a napvilágot. A születések eloszlását a 2. ábra szemlélteti:
2. ábra: A hargitai születések eloszlása, a feldolgozott adatok alapján
Az adatok nem feltétlenül jelentik azt, hogy akik itt születtek, azok Hargita megyében is nőttek fel. A nyolcból három település (Balánbánya, Maroshévíz és Parajd) a megye szélén található, és a környező megyékből pedig sok esetben átjöhettek Hargita megyébe, kórházi ellátást igényelve. Az adatok újabb szűrése után 14304 személyt találtam, aki jelenleg is Hargita megyébe szóló lakhellyel rendelkezik és 7192 embert (33.45%) akik nem a megye területén élnek (a külföldi Facebook-használók száma valószínűleg felülreprezentált, és az emigráció valós mértéke valamivel kisebb). Ezután azt a 7192 személyt figyeltem meg, akik nem Hargita megyében élnek és meghatároztam azokat a településeket, ahova a legtöbben költöztek.
3. ábra: Az elvándorolt hargitaiak által leginkább lakott települések
Országok szerint csoportosítva pedig (pirossal jelölve a koronavírus által leginkább sújtott területek március elején):
4a. ábra: Az elvándorolt hargitaiak által leginkább lakott országok
Az adatokból kitűnik, hogy a Hargita megyéből elvándorló lakosság jelentős része Magyarországra költözött ki (24.38%), és szinte minden második személy vagy Románián belül maradt, vagy Magyarországot választotta (45.96%). Ezeket az adatokat összehasonlítottam a balánbányai adatokkal, ahol ismert, hogy az elvándorlási hajlandóság messze meghaladja az országos átlagot, ezért eltávolítottam az adatbázisból a Balánbányán született személyeket és újra elvégeztem a korábban említett adatok feldolgozását. Így összesen 19 184 Hargita megyében született személyt találtam, a megyét pedig 5952-en hagyták el. Azt is megállapítottam, hogy a Balánbányán született 2312 személy közül 1240 hagyta el a megyét (53%). Figyelembe véve, hogy Balánbánya lakosságának közel 66 százaléka román, így azt is feltételezhetjük, hogy az elvándorlók kétharmada román nemzetiségű ember volt, és a feldolgozott adatok is erre utalnak, ugyanis a Balánbánya lakosait figyelmen kívül hagyó eredmények szerint jelentősen csökkent a kivándorlási hajlandóság Olaszország, Románia és Spanyolország felé, míg Magyarország, Nagy-Britannia és Németország esetén mérsékelt csökkenésről beszélhetünk.
4.b. ábra: Az elvándorolt hargitaiak által leginkább lakott országok (Balánbánya nélkül)
A Balánbányán született személyeket figyelmen kívül hagyva azt láthatjuk, hogy a kivándorlási hajlandóság célterületi toplistáján Spanyolország a hatodik helyről a kilencedikre csúszik vissza, Franciaország pedig nem is kerül be az első tízbe. Mégis, a legbeszédesebb talán Olaszország esete,hiszen a 2312 balánbányai közül 310-en ezt az országot választották, megtriplázva a “Hargita megyei diaszpórát” Olaszországban. Ezek a számok elsősorban a románok által preferált országokat mutatják, hiszen a román diaszpóra leginkább Spanyolországot illetve Olaszországot választja, míg a hargitai magyarok többsége vagy az anyaország vonalán mozog, vagy inkább a nyugat- és észak-európai országokban keres új lakóhelyet. Véleményem szerint ez a tendencia a legfőbb oka annak, hogy Hargita megye lett az utolsó megye Romániában, ahol a koronavírust azonosították. Az elvándorolt székelyek többsége Magyarországon telepedik le, véglegesen. Mivel az elvándorlási arányok a román illetve magyar társadalmat figyelve nagyjából megegyeznek, azt is feltételezhetjük, hogy a koronavírus hatására az országba visszatérő állampolgárok többsége román nemzetiségű volt, arányában is felülreprezentálva magukat. Ezt az intézményes illetve lakhelyi karanténba helyezett személyek száma is igazolja, a március 23-i adatok szerint Hargita megyében összesen 20 személy volt intézményes karanténban, míg lakhelyi elkülönítésbe 1627 személy kellett vonuljon. Országos szinten ekkor több mint ötezer személyről beszélünk, akik intézményes karanténba és hetvenkétezer személyről, akik lakhelyi elkülönítésben voltak. A számokból jól látszik, hogy már a kezdetektől fogva Hargita megyében sokkal kevesebb embert kellett karanténba helyezni, mint országos szinten. Azon személyek pedig, akik Hargita megyébe tértek vissza, amikor hazatértek, többnyire olyan területekről jöttek, ahol (akkor) még közel sem volt olyan kritikus a helyzet, mint Olaszországban vagy Spanyolországban. Az alábbi képen azok a települések láthatóak, ahova a Hargita megyét elhagyó személyek költöztek (a megadott GitHub repository-ban csatoltam egy nagyfelbontású ábrázolást amely a világba elköltözött hargitaiakat ábrázolja).
Elsősorban Európára koncentráltam, mert a Romániába visszatérő diaszpóra gyakorlatilag innen jött haza.
5. ábra: Hargita megyeiek által lakott települések Európában
A továbbiakban az adatsorba foglalt személyek végzettségét figyeltem meg. Itt sajnos későn vettem észre, hogy azzal az adatsorral dolgoztam, amely a balánbányaiakat már nem foglalta magába. Hargita megyében a 19 184 személy közül összesen 14 869 személynek volt az adatainál valamilyen oktatási intézmény meghatározva, de itt is több érdekességre leltem. Például, az 5952 elvándorló személy közül 5201-nek volt meghatározva valamilyen oktatási intézmény, amely arányában messze nagyobb, mint a Hargita megyében élő személyek esetében, ahol 13 232 személy közül 9668 személy írt valamit az oktatási intézmény nevéhez. Ezeket az adatokat már nem találtam annyira megbízhatóanak, mint a születési/lakóhelyet meghatározó adatokat (mert az olyan oktatási intézményekkel, mint az „élet iskolája” nem sokra tudtam menni). Ennek ellenére az egyetemi végzettséget még mindig, relatív pontosan meg lehet állapítani, hiszen a felsőoktatásban részesült személyek a szociális médiában is (többnyire) nagyobb felelősséggel tevékenykednek. Az általam használt szűrő sem a lehető legpontosabb, így plusz-mínusz 5-10%-os pontatlansággal állapítottam meg, hogy a vizsgált 19 184 személy közül 3644 személy, tehát a vizsgált személyek kevesebb mint 19%-a rendelkezhetett felsőoktatási végzettséggel. Viszont, ha a Hargita megyében maradt 13 232 személyt vizsgáljuk azt látjuk, hogy csupán 12.28%-a a vizsgált személyeknek rendelkezik egyetemi végzettséggel (1626 személy), míg a megyéből elvándorolt személyek esetében 1388 személyről beszélünk, ami az elvándoroltak 23.31%-a. Ez az adat pedig, amellett, hogy azt is jelzi, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező facebookozó hargitaiak esetében nagyobb a hajlandóság az elvándorlásra, arra is felhívja a figyelmet, hogy az elvándorlók közül sokan olyan személyek, akik a célországokban könnyebben kaptak/kaphatnak állandó megélhetést, így krízishelyzetben nincsenek arra utalva, hogy hazajöjjenek. Ez egy újabb fontos szempont arra vonatkozólag, hogy miért jöhettek kevesebben haza a Hargita megyéből elvándorolt személyek. Szerettem volna az adatbázisban szereplő személyek munkahelye alapján újabb következtetéseket levonni, de ezek az adatok még inkább megbízhatatlannak bizonyultak, mint az oktatási intézmények esetében, mert a 19 184 személy közül összesen 2946 személy esetében volt a munkahely is meghatározva, de sok esetben olyan adatok voltak megadva, mint „főnök”, vagy „irányító”, amelyek alapján nem voltam képes pontos következtetéseket levonni.
Az előbb felsorolt és az adatsorból kivett adatok elsősorban azt voltak hivatottak alátámasztani, hogy Hargita megyébe kevesebben tértek haza és a hazatérők többsége a kevésbé fertőzött területekről érkezett. Ez kiemelten fontos lehetett és lehet a járvány elleni harcban. Tudjuk, hogy a megyére vonatkozóan nagyon kevés tesztet végeznek, és csak a széleskörű tesztelés bizonyíthatja a valós fertőzöttek számát, de az mégis könnyedén belátható, hogy Hargita megyének szerencséje volt a hazatérő lakosaival. Felvetődhet az a kérdés is, hogy Maros megyében miért lehet közel 400 fertőzött, míg Kovászna megyében is kilencszeres az igazolt fertőzöttek száma Hargita megyéhez viszonyítva, ahol jelenleg 19 személyről tudnak a hatóságok. A Kovászna megyei esetek többségét Brassóhoz kapcsolnám, pontosabban a két megye közötti gazdasági aktivitáshoz (hiszen rengetegen járnak át Brassó megyébe, főként a megye székhelyéül szolgáló városba dolgozni), és ez nagyban hozzájárulhatott ahhoz, hogy egy szélesebb közösségben (Sepsiszentgyörgy 56 ezer fős lakossággal) egy kisebb gócpont alakuljon ki. Maros megye esete összetettebb, hiszen a repterének köszönhetően a város külföldről könnyebben elérhető, ugyanakkor egészségügyi fellegvárnak számít Románia szintjén, így rengeteg beteg ember szorul ellátásra a városban és ezek a tevékenységek vírus idején sem szünetelhetnek, illetve nem lehet ezeket állandó távolságtartással végezni. A megye román nemzetiségű lakosainak aránya is jóval magasabb mint a másik két székely megyében, így sokkal több személy térhetett haza a fertőzés által leginkább sújtott területekről.
A becslések szerint Hargita megye lakossága nem sokkal haladja meg a 300 000 főt. Nincsenek nagyvárosai, csupán két közepes nagyságú (Csíkszereda és Székelyudvarhely) meg néhány kisebb városa és rengeteg községgel, faluval rendelkezik. Ezek a települések kevésbé zsúfoltak és ennek köszönhetően az emberek között kevesebb interakció alakul ki, mint a nagyobb városok esetén. A 2011-es népszámlás alapján a romániai lakosságot megyékre osztva a 6. ábra szemlélteti, a megszokottól eltérően a legsötétebb megyék a legkevésbé lakottak, míg a világosak az egyre magasabb számú lakosságot jelzik.
6. ábra: Románia lakossága a 2011-es népszámlálás szerint, megyékre leosztva (a legsötétebb szín jelöli a legkevésbé lakott területeket)
Romániában összesen 13 750 települést tartanak nyilván, ebből Hargita megyében csak 264- et. A települések többsége egymástól jól elhatárolható, és talán ez is segíthet a járvány terjedésének megelőzésében.
7. ábra: Romániai települések és Hargita megye
A 7. ábrán a piros pöttyök Románia településeit jelölik, illetve szürkével kiemelve Hargita megye látható. Innen is lástzik, hogy a megyén belül is jelentős távolságok vannak Udvarhelyszék, Gyergyószék és Csíkszék között és a dél-nyugati részt leszámítva az is megfigyelhető, hogy a megye települései többnyire jól elhatárolódnak más megyék településeitől és kevés a csatlakozási pont. Ennek is szerepe lehetett abban, hogy a megyében ilyen későn jelent meg a fertőzés. Az elszigeteltség, amely szinte minden szempontból hátrányos helyzetbe hozta az itt lakókat, talán pont most vált az előnyükre és ennek, valamint a megye kevésbé urbánus jellegének köszönhetően úgy gondolom, hogy Hargita megye komolyabb egészségügyi hatások nélkül vészelheti át a koronavírus első hullámait.
Ezek természetesen csak feltételezések, és a vírus terjedésében számos más tényező is részt vesz. Az adatok 2015-ből származnak és azóta arányaiban átalakulhatott a hargitai „diaszpóra” is. A romániai intézkedéseket időben meghozták, és jó intézkedéseket hoztak, számos európai országot megelőzve, de a hazatérő emberek miatt nem menekülhetett az ország a szélesebb körben terjedő fertőzés elől. A helyi hatóságok is legjobb tudásuk és felszereltségük szerint próbálják végezni a dolgukat, és nagyon sok függ az emberek hozzáállásától. Azt is lehetne mondani, hogy a hivatalos adatok alapján a megyében annyira ki van lapítva a járványgörbe amennyire csak ki lehet, de sajnos vannak kétségeim az újraindulással kapcsolatban. Mivel nem vagyok járványügyi szakember és „big data”-t is először dolgoztam fel ilyen formában, adatvizualizációkkal keverve, így könnyen lehetséges, hogy tévedtem. Ezért is nagyon szívesen fogadom az építő jellegű kritkát és véleményeket a következő e-mail címen: magorors_kollo@yahoo.com.
További sok sikert az otthon maradáshoz, és a vírus elkerüléséhez!