Mindezeknek fényében izgalommal és bizakodással tölthet el minden erdélyi futballrajongót a most kezdődő Európa Liga-csoportkör, hiszen a jelek szerint a tavalyinál valamivel könnyebb sorsolást kapott a kolozsvári együttes. Bár a római AS (aki már harmadszor látogat Kolozsvárra) rágós falat lehet, a berni Young Boys és a CSZKA Szófia együttesét szervezett, jó játékkal legyőzhetik a vörös-fehérek.
Magyari Mátyás
A Kolozsvári CFR a Chelsea stadionjában
A héten kezdetét veszi az idei európai labdarúgó idény két legrangosabb sorozata, a bajnokok ligája és az Európa-liga. Bár előbbinek idén, 11 év után újra magyar érintettje is lesz, miután a Ferencváros a norvég Molde együttesét felülmúlva bejutott a torna legjobb 32 csapata közé, erdélyi szempontból az utóbbi jelentősége sem elhanyagolható.A kolozsvári CFR, vagy magyarosan VSC sorozatbeli második idényében jut el a második számú európai kupasorozat csoportköréig. Járjunk utána, hogy mi áll a klub másodvirágzása mögött!
A Kolozsvári Vasutas Sport Club-ot 1907-ben alapították a vasúthálózatot üzemeltető munkások, hogy megmérettethessék magukat a környékbeli együttesekkel. Ekkor még a nemzeti bajnokságok nem volt különösebben szervezett módon lebonyolítva, így a klub első, mai értelemben is érdemlegesebb eredménye a román első osztályba való, 1947-es feljutás volt. A klub ekkor két évig, majd az 1970-es években még néhány idény erejéig játszott csupán a legjobbak között, 20. századi történelmének legjavát a másod- és harmadosztályokban töltötte.
A pálfordulás 2002-ben vette kezdetét, amikor Pászkány Árpád befektető lett a csapat első számú tulajdonosa. A KVSC ekkor a harmadik osztályban vitézkedett, de még az idény végén sikerült feljutnia a második-, 2004-ben pedig az élvonalba. Az újdonsült tulajdonos által nyújtott pénzügyi támogatás jelentős játékosok és edzők Kolozsvárra csábítását eredményezte, melynek következtében az együttes a 2007-08-as idényben megszerezte első román bajnoki címét.
A bajnoki elsőség ekkor még a bajnokok ligája csoportkörébe való automatikus bejutással járt, ahol a kolozsváriak a római AS-t idegenben múlták felül 2-1-re, míg a Chelsea együttese ellen gól nélküli döntetlent sikerült elérniük. Ezt a teljesítményt később még kétszer is sikerült megismételniük, előbb 2010-ben, majd 2012-ben, melynek eredményeként a Manchester United és a Bayern München is Kolozsvárra látogatott, többek között.
Nem sokkal később pénzügyi gondok kezdték el tizedelni az együttest, a klubnak tartozásai voltak korábbi játékosai irányába, ebből kifolyólag csődeljárásba került, sokan hagyták el a csapatot. Ennek ellenére a CFR-nek sikerült legyökereznie az első osztályban, majd miután 2017-ben új tulajdonos vásárolta fel a klubot, a csődeljárásból is kikecmeregtek. Azóta pedig sikert sikerre halmozva boldogítják szurkolóikat: 2018-ban ismét román bajnokok lettek, címüket pedig a következő két idényben is sikerült megvédeniük és amint már korábban említettem, tavaly és idén is az Európa-liga csoportkörében szerepelnek.
Az eredmények elérésének egyik kulcseleme a csapat többé-kevésbé állandó edzője, az egykori híres román válogatott védő Dan Petrescu, aki sajátos filozófiáját igyekszik a kolozsvári együttesre ráhúzni. Petrescu szerkezetében nagyon fontos szerepet kapnak a tapasztalt játékosok, mint nemrég még Giedrius Arlauskis, most Cristian Bălgrădean a kapuban, a csapat kapitánya, a nemrég román válogatottá lett Mário Camora, a most már nem csapattag Juan Emmanuel Culio, vagy a 10-esben futballozó Ciprian Deac, akiket tökéletesen egészítenek ki a fiatalabbak, mint Cristian Manea és Alexandru Păun. A csapat idei igazolásai is ehhez az elvhez igazodnak, olyan tapasztalt sikerült szerezni, mint Alexandru Chipciu és Iasmin Latovlevici, akik korábban rendszeres tagjai voltak a román válogatott keretének, illetve a már említett Bălgrădean.
A csapat játéka ennek megfelelően nem kifejezetten gyors, de megfontolt. A csapat eredményein is látszik, hogy a védekezésnek kiemelt szerepe van a játékosok eredményes együttműködésében. A tavalyi EL-csoportkörben például mindösszesen négy gólt kaptak hat mérkőzésen, nem is akármilyen ellenfelekkel szemben: a római Lazio, a Celtic Glasgow és a francia Rennes. Csoportmásodikként a skótok mögött továbbjutva a kieséses szakaszban a későbbi győztes Sevilla állta útjukat, akik szintén csak egy gólt tudtak berámolni a kolozsváriaknak, a vasutasok pechére pont idegenben, ami kiesésüket jelentette. Az idei szezon selejtezői során is a négy ellenfél csupán három gólt küszködött be a VSC kapujába.
Mindemellett jelentős része az elért sikereknek az is, hogy a csapat nagyon jól tudja kezelni a mérkőzéseket akkor is, ha netán hátrányba kerül. A tavalyi szezon BL-selejtezőjében a kazah Asztana ellen 0-1-ről felállva 3-1-re, a Celtic ellen (hiszen itt is találkozott a két együttes) 2-3-ról 4-3-ra fordította meg a mérkőzést. Idén a Dinamo Zágráb ellen, 2-1-es hátrányban tudott még utolsó pillanatban válaszolni a Vasutas, később azonban tizenegyespárbajban alulmaradt.
Az utóbbi eset is jól mutatja, hogy nem mindenki ellen működik teljesen jól az elképzelt rendszer, bár a Dinamonak kis szerencsére is szüksége volt, hogy a BL-selejtezőből az EL-küzdelmeibe juttassa a kolozsvári együttest, a tavaly a Slavia Prága végig fölényben futballozott a CFR-rel szemben és ejtette ki a BL-selejtezőkből. Ennek ellenére látható, hogy a vasutasok szinte bármilyen csapattal képesek felvenni a versenyt.
Mindezeknek fényében izgalommal és bizakodással tölthet el minden erdélyi futballrajongót a most kezdődő Európa Liga-csoportkör, hiszen a jelek szerint a tavalyinál valamivel könnyebb sorsolást kapott a kolozsvári együttes. Bár a római AS (aki már harmadszor látogat Kolozsvárra) rágós falat lehet, a berni Young Boys és a CSZKA Szófia együttesét szervezett, jó játékkal legyőzhetik a vörös-fehérek.
Erdélyi futballszurkolóként jó látni a KVSC kimagasló teljesítményét, amelynek története azt is igazolja, hogy nem minden olyan klub tűnik el a süllyesztőben, aki egy tulajdonosváltás következtében tesz szert anyagi támogatásra, majd néhány évig a rivaldafényben táncol. Igaz, a pénzügyi nehézségek mindenkit megtalálhatnak, de az állandó, kiegyensúlyozott performansz következtében nagy eséllyel jön majd egy újabb segítő kéz, aki a lejtőről ismét a hegy csúcsa felé kormányozza a csapatot.