Fantázia farsang farkára



A farsang vízkereszttől (január 6.) húshagyókeddig (a hamvazószerdát megelőző, húsvétvasárnap előtti 47. nap), a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése. Ezt a periódust általában lakomák és ünnepélyek jellemzik, ami a farsangvasárnapban vagy a „farsang farkában” csúcsosodik ki, ami idén február 14-re esik (de a farsang igazából szerdáig még tart). Ezen a napon szokták megszervezni a híres velencei, riói vagy kölni karnevált is. Ennek az ünnepnek az eredetét még a kereszténység előtti római tavaszköszöntő Szaturnáliában kereshetjük, a szerepe eredetileg a tél gonosz szellemeinek az elüldözése volt. Ezért öltöznek be az emberek kreatív maskarákba ebben a periódusban egy-egy farsangi bulin vagy karneválon, hogy elijesszék a gonoszt. Ennek a szellemében ajánlom az eheti művészeti csatolmány tárgyát, az 1940-es Fantáziát, mégpedig annak az utolsó szegmensét. Hadd magyarázzam el.


Walt Disney, a Disney stúdió alapítója és kitalálója, az animáció világában nem véletlenül maradt fent legendaként. Gondolom a céget és stúdiót senkinek sem kell bemutatni, mindenki látta már a Hófehérkét, a Kis Hableányt, az Oroszlánkirályt vagy a sok száz másik filmet, rajzfilmet, amelyek immár közel 100 éve alapozzák meg mindenki gyerekkorát. Walt Disney víziója viszont sokkal ambiciózusabb volt, mint gondolnánk.


Walt úgy gondolta, hogy az animáció-készítés logikusan a filmkészítés következő lépése. Míg a filmeket limitálja a színészi játék és a videókamera, addig az animációban bármi lehetséges, az egyetlen határ az emberi kreativitás, és az animáció pedig egyáltalán nem csak egy gyermekeknek szóló műfaj. Ezt több ízben is megpróbálta bebizonyítani, mint például amikor Salvador Dalíval közösen elkezdtek egy szürreális rajzfilmen dolgozni 1946-ban, ami végül csak 58 évvel később látta meg a napvilágot (link: https://www.youtube.com/watch?v=rMLVqQDeY58) vagy a különböző absztrakt jelenetek a rajzfilmjeiben, mint például a Dumbóban a rószaszín elefántok (https://www.youtube.com/watch?v=jcZUPDMXzJ8). De egyik ötlet sem volt annyira ambiciózus, mint az 1940-es Fantasia (Fantázia) című filmje.


Walt Disney a Fantáziába (https://www.imdb.com/title/tt0032455/) minden ötletét és energiáját belefektette, hogy megmutathassa a világnak, hogy az animáció mire képes. Nincs egy átvezető történet a filmen keresztül, hanem 7 (és fél) rövidebb-hosszabb szegmensből áll, amiknek kizárólag zenei kíséretük van a fantasztikus Philadelphiai Állami Zenekar jóvoltából. Néha ezeknek a szegmenseknek vannak történeteik, de néha teljesen absztrakt, jobb szó híján, fényjátékok mutatkoznak csak a képernyőn. Az egyik jelenetben megjelenik a híres egér is, ami Goethe egyik szimfonikus versére van animálva. A zenei kiséretben klasszikus szimfóniák, darabok és balettek vannak eljátszva, mint például a Diótörő Csajkovszkijtól vagy a Tavaszi Áldozat Sztravinszkijtől, de felbukkannak Bach, Beethoven és Schubert művei is. A film a mai napig is bámulatos, az ambiciója és grandiózussága még mindig meg tud lepni, pedig immár 80 éve készült. Mai fejjel néha nehéz is feldolgozni, hogy egyes jeleneteket hogyan lehetett megrajzolni (kézzel!) akkoriban. Rengeteg új technikát és módszert kellett kitalálni, hogy létrejöhessen ez a film.


Utoljára hagytam egy kis ízelítőt, ami visszaköt a farsanghoz. A kedvenc szegmensem az utolsó, az úgy nevezett Night on Bald Mountain (Éjszaka a kopár hegyen), ami egyben a legkatartikusabb is. Ebben a nem igazán gyerekeknek szóló Disney-rajzfilmben a gonosz Csernobog démon (egyfajta sátán, vagy „Fekete Isten” a szláv kultúrában) felébred éjfélkor a kopár hegyen és feltámasztja a kisebb gonosz szellemeket. Amúgy fun-factként, Csernobog mozdulatai Lugosi Béláról, az akkori magyar horrorlegendáról voltak mintázva.

Nem akarom viszont az egész poént lelőni, inkább nézzétek meg az alábbi linken (na meg az egész Fantáziát, ha tehetitek). Az animáció gyönyörű, de vérfagyasztó, a zene libabőrözős és a vége csodaszép, tökéletesen illik a farsang farkához.


Várady Csongor

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Főtámogató:

További támogató:

© 2020 Éter - Érted.