Gustav Klimt, a bécsi szecesszió vezéregyénisége

Gustav Klimt osztrák festőt a szecesszió egyik legkiemelkedőbb alakjaként tartják számon. Alkotásainak elsődleges célja a női test, amelyet feltűnően erotikus módon ábrázolt.


Klimt egy hétgyerekes család második szülöttjeként jött a világra 1862-ben, egy Bécshez közeli osztrák faluban, Baumgartenben. Édesanyja, Anna Klimt zenei előadóművész pályára szánta. Édesapja, idősebb Ernst Klimt aranymetsző volt, innen ered a nemesfémhez való kötődése, amely több alkotásáról is visszaköszön.

Adele Bloch-Bauer portréja (1907)


A festő már fiatalon, 14 éves korában beiratkozott a bécsi Kunstgewerbeschule-ba (mai Bécsi Iparművészeti Egyetem). Érettségi után, 1880-ban testvére Ernst, és barátja, Franz Matsch segítségével megalapította a Művészek Társaságát, amely híressé tette őket, ugyanis rengeteg megbízást kaptak. Ebben az időszakban készültek el a Fiumei Nemzeti Színház (Rijeka) mennyezeti freskói, a Bukaresti Nemzeti Színház, a román királyi palota belsejének terve, a Burgtheater színház mennyezeti festménye, de a nevükhöz fűződik a Hermes villa (Erzsébet királyné nyári rezidenciájának) belső dekorációja is.

Burghteater (1886-1888)


1892-ben Klimt testvére és apja is meghalt, ez pedig változást eredményezett a munkásságában is: kifejlesztett egy új stílust, amely szimbolikus és erotikus hangvételű volt. Gyakran ábrázolta a halált, a születést és a kettő között lezajló változások sorát, tulajdonképpen az életet.

Az élet fája (Stoclet Fríz, 1905-1909. MAK, Bécs)


Leghíresebb festménye az Emilie Flöge-t ábrázoló A csók (1908), amely a szecessziós mozgalom egyik legmeghatározóbb darabja, ugyanakkor az egyik legdrágábban gazdát cserélt festmény is. 2006-ban megvásárolta a Neue Galerie New York. Ezt a festő „arany fázisában” készítette, ekkoriban nemcsak sok aranyfestéket, hanem valódi aranylapokat is felhasznált. Műve annyira lenyűgözte a Belvedere Múzeum csapatát, hogy 1908-ban bemutatták az utolsó simítások elvégzése nélkül.

A csók (1908-1909)


Klimt imádta a nőket, bár házasságot senkivel sem kötött. Különböző kapcsolataiból azonban 14 gyermeke született, ezek közül csupán hármat ismert el hivatalosan: kettő Marie Zimmermanntól „Mizzi”-től, akit képein lángoló vörös hajjal láthatunk és egy fiú Maria Ucickytól, aki a Gustav Ucicky nevet kapta. Volt azonban egy nő, akiért haláláig rajongott: Emilie Flöge divattervező, aki nemcsak barátnője, múzsája is volt. Klimt utolsó szavait állítólag hozzá intézte: „Kerítsétek elő Emilie-t!”

Emilie Flöge (1902)


A festményein szereplő nők rejtélyesek, szenvedélyesek, érzékiek és fesztelenül szemérmetlenek. Az ikonikusan ábrázolt női alakok megtestesítik a századforduló új nőtípusát, a „femme fatalet”-t, azaz a végzet asszonyát. Modelljeit lágy vonalakkal ábrázolta, általában sok arannyal és virágos mezővel körülvéve. Igyekezett a nőiesség több szakaszát is megmutatni, így a fiatal lányoktól kezdve, a várandós nőkőn keresztül egészen az öregedő asszonyok alakjain át mindent ábrázolt. Vásznain az erotika finoman és érzékenyen jelenik meg, továbbgondolásra sarkallva a szemlélőt.

A nő három életkora (1905)


„Hogy mely témák foglalkoztatnak a festészetben? Az önarckép készítés semmiképpen. A többi ember, és közöttük is főleg a nők…” – vallotta be.


Festményei a legmagasabb árakon keltek el több aukción is. 2006-ban az Adele Bloch-Bauer I 135 millió dollárért kelt el, aminek vásárlója a Neue Galerie New York volt. Az Adele Bloch-Bauer II pedig ezt az összeget is meghaladta, 2016-ban 150 millió dollárt ért.


1918-ban Gustav Klimtet agyvérzés érte, majd elkapta a spanyolnáthát is, és február 6-án tüdőgyulladásban elhunyt.


Források:

https://www.alkotasutca.hu/gustav-klimt

https://www.noklapja.hu/mozaik/2017/07/14/7-lenyugozo-alkotas-gustav-klimttol-es-nehany-erdekesseg-az-eleterol/

https://kreativkave.hu/klimt-top-10-titkos-reszletek/


Pilbáth Kincső