Hazai Kálmán, a vásárhelyi olimpiai bajnok

1936, vízilabda

Nem akármilyen együttes volt az a bizonyos bajnokcsapat, hiszen az akkori Magyarországon legalább 3 olyan csapatot lehetett volna összeállítani, amelyik megszerezhette volna az olimpiai bajnoki címet.

Horváth-Kovács Mátyás

Kabos Endre és Lőrincz Márton után ismét az 1936-os berlini olimpiára tekintünk vissza, hiszen a vívás, illetve a kötöttfogású birkózás mellett vízilabda terén is büszkélkedhetünk egy erdélyi olimpiai bajnokkal. Abban az évben Magyarországnak sikerült az olimpiai éremtáblázat harmadik fokán végezni, a házigazda Németország, illetve a második helyezett Egyesült Államok mögött. Mondanom sem kell tehát, hogy erdélyi sportolóinknak hatalmas szerepük volt a nemzetközi siker elérésében.


Hazai Kálmán, akit eredetileg Henszelman Kálmánnak hívtak, 1913-ban született, Székelyföld történelmi fővárosában, Marosvásárhelyen. Már gyermekkorában szülővárosa elhagyására kényszerült, hiszen az első világháborút követően családja Budapestre költözött. Annak ellenére, hogy ilyen fiatalon áttelepedett a fővárosba, illetve ott is nőtt fel, sosem felejtette el szülőföldjét, büszkén vállalta székelységét.


Profi karrierjét 1926-ban kezdte az MTK Budapest színeiben. Ekkor még nem vízilabdában, hanem úszásban ért el dícséretreméltó eredményeket. 1930-ban 100 méter gyorson, 1931-ben 300 méter vegyesen volt ifjúsági magyar bajnok, 1934-ben pedig magyar bajnoki címet szerzett vegyesúszásban. Az igazán nagy nemzetközi sikereket viszont vízilabdában érte el. 1937 és 1939-ben az Európa-kupa győztes-, illetve 1936-ban az olimpiai bajnok csapat oszlopos tagja volt.

Nem akármilyen együttes volt az a bizonyos bajnokcsapat, hiszen az akkori Magyarországon legalább 3 olyan csapatot lehetett volna összeállítani, amelyik megszerezhette volna az olimpiai bajnoki címet. Ezért is volt akkora a tétje annak a budapesti magyar bajnokságnak, amelyen kiválasztották a 11 főből álló olimpiai gárdát.


Hazai, a berlini olimpián először csak az utolsó csoportmérkőzésen kapott játéklehetőséget Nagy-Britannia ellen, ám e találkozót követően minden meccsen játszott. Fontos megemlíteni, hogy az akkori szabályzat szerint nem volt cserelehetőség a mérkőzés alatt, tehát akivel kezdett a szövetségi kapitány, azzal a hat játékossal is fejezte be a mérkőzést. Hazai tehát a csoportkör utáni összes meccsen alapembernek számított, fontos szerepet vállalva a bajnoki cím megszerzésében. Miután a németekkel 2-2-es döntetlent játszott a csapat, ellenfeleik pedig a következő mérkőzésükön 1-4-re megverték a belgákat, a magyar csapat 5-0-s, franciák feletti diadala bőven elégnek bizonyult a bajnoki cím megszerzéséhez.

Hazai Kálmán nevéhez két érdekesség is fűződik. Az egyik, hogy a magyar vízilabda bajnokság első fokára csupán egyszer sikerült felállnia (1940-ben, a Budapest Sport Egyesület színeiben), tehát több Európa-kupa győzelemmel zárta karrierjét, mint magyar bajnoki elsőséggel. A másik érdekesség pedig az, hogy anyai ágon Erkel Ferenc dédunokája, tehát dédapja zeneművére, minden magyarok nemzeti imájára vehette át az olimpiai aranyérmet és a tölgyfacsemetét.

Bajnokunk a második világháború után Svédországban, majd Dániában telepedett le, végül pedig 1996-ban hunyt el Koppenhágában.

Főtámogató:

© 2020 Éter - Érted.