A korszak legjelentősebb magyar vonatkozású térképésze a jezsuita Hevenesi Gábor, akinek a nevéhez az első Magyarországot bemutató zsebatlasz (Parvus Atlas Hungariæ, 1689) és az első, Magyarország és Erdély teljes területét ábrázoló megyetérkép-sorozat (Mappæ Comitatuum Regni Hungariæ, é.n.) elkészítése fűződik.
Magyari Mátyás
Vincenzo Coronelli: Le Royaume de Hongrie (...), 1688
A 17. század végét a magyar történelemben a törökök Magyarországról való kiűzése határozta meg leginkább. Az ország majdnem teljes területe, Erdéllyel együtt, a közel százötven évig tartó oszmán uralom után, az 1699-es karlócai békét követően Habsburg fennhatóság alá került.
A magyar térképészet szempontjából a váltás igen kedvező volt. Az addig egészen szépen fejlődő tudományágat a török megszállás csak gátolta. A terepi bejárások és a felmérések, amelyek új, pontosabb térképek készítését eredményezhették volna, ebben az időszakban megvalósíthatatlanok voltak. Magyarország területéről a 17. században igen kevés térkép készült, ezek inkább külföldi kartográfusok keze alól kerültek ki.
Az ország bizonyos részeinek felszabadulása már teret nyitott a térképek készítéséhez elengedhetetlen terepi felmérések megkezdéséhez, amelynek nyomán a magyar kartográfia a 17. század utolsó éveiben ismét virágzásnak indult.
A korszak legjelentősebb magyar vonatkozású térképésze a jezsuita Hevenesi Gábor, akinek a nevéhez az első Magyarországot bemutató zsebatlasz (Parvus Atlas Hungariæ, 1689) és az első, Magyarország és Erdély teljes területét ábrázoló megyetérkép-sorozat (Mappæ Comitatuum Regni Hungariæ, é.n.) elkészítése fűződik. Bár néhány újabb kutatás rámutat arra, hogy a Hevenesinek tulajdonított alkotások még nem új felméréseken alapulnak, hanem korábbi külföldi munkák másolásának eredményeként jöttek létre, mégis bizonyos, hogy a tevékenysége jelentős mértkében befolyásolta a magyar térképészet 17. századi újjászületését. [1] [2] [5] [6] Hevenesi két fent említett munkája az első olyan magyar vonatkozású művek közé sorolható, amelyek az ország területének közigazgatási beosztását ábrázolják. A korabeli térképeken ábrázolt megyerendszer sokszor nem felelt meg a pillanatnyi valóságnak, egyrészt, mert a térképkészítés egyik szervező elve ebben a periódusban a másolás volt, másrészt pedig a politikai helyzet ekkori instabilitása nem biztosított lehetőséget egy szervezett közigazgatású állam kifejlődésére.
Ha megvizsgáljuk a zsebatlaszt és a megyetérkép-sorozat magyarországi megyéit (lévén, hogy a zsebatlasz Magyarország területét ábrázolja, Erdélyt csak részben), megfigyelhető, hogy a két alkotáson szereplő közigazgatási beosztás eltér egymástól, annak ellenére, hogy a szakirodalom szerint a művek ugyanazon személy tollából származnak. Ennek oka, hogy a két munka különböző forrásokat vesz alapul. Míg a Parvus Atlas Hungariæ Vincenzo Coronelli 1688-as Magyarország-térképére alapozva készült el [2] , addig a Mappæ Comitatuum Regni Hungariæ megyetérképei Frederik de Wit és Nicolaus Visscher holland térképészek Magyarország-ábrázolásait másolva születtek meg. Utóbbi két munka között igen nagy hasonlóság figyelhető meg egyébként is, a németalföldi kartográfusok egymás térképeinek különböző változatait másolták, gyakran módosítások nélkül és adták ki saját nevük alatt. [5]
Hevenesi térképei megközelítőleg 50 megyére bontva ábrázolták Magyarország területét. A megyetérkép-sorozat általam elkészített áttekintőtérképe alapján már alkothatunk egy kezdetleges képet arról, hogy a kor kartográfusai hogyan szemléltették a kor Magyarországának közigazgatási beosztását. Kirajzolódnak továbbá az ország határai is. A teljesség kedvéért megemlítendő, hogy a korszak Magyarországa alatt, a jelenlegi államterület mellett a Felvidék egésze, Kárpátalja, Máramaros, a Kőrösök vidéke és a Bánság egy része értendő. Hevenesi térképei Magyarországhoz sorolják a török hódoltság előtt még Magyarország részét képező, a visszafoglalás után már Szlavóniához tartozó Szerém, Pozsega és Valkó vármegyéket, illetve a Horvátország részét képező Zágráb vármegyét is (lásd 1. ábra). [2]
1. ábra: A 17. század végi Magyarország megyéi a Mappæ Comitatuum Regni Hungariæ megyetérkép-sorozatban ábrázolva, térképen szereplő és megfeleltetett megyenevekkel (a szerző szerkesztése)
Az áttekintőtérkép vármegyerendszere szinte teljes mértékben megegyezik a már említett Frederik de Wit és Nicolaus Visscher Magyarország-térképein szereplő közigazgatási beosztással, ám van néhány jellegzetes különbség, ami méltó a kiemelésre.
Elsőként arról tennék említést, hogy a Pozsony megyét ábrázoló térképlap hiányzik Hevenesi megyetérkép-sorozatából. Bár a megye határvonalainak egy része a szomszédos térképlapokkal való átfedés miatt kirajzolódik, az – országhatárral egybeeső – nyugati határ ábrázolása nem volt kivitelezhető. A hiányzó határvonalat egy – a két utolsó ismert végpont közötti – egyenes vonallal pótoltam.*
Szembetűnő a felvidéki Árva vármegye jelenléte is az áttekintőtérképen, lévén, hogy ezt a megyét a térképsorozat két forrásmunkája nem ábrázolja. Amint az áttekintőtérképen is megfigyelhető, Árva megye hibásan került be a megyetérkép-sorozatba, többnyire Turóc és Liptó vármegyék területén belül fekszik, ha összeegyeztetjük az egyes térképlapokon feltüntetett koordinátaértékeket.
E furcsaság a megyetérkép-sorozat és a Parvus Atlas Hungariæ közötti kapcsolattal magyarázható. Bár a két munka nagyrészt egymástól függetlenül, más forrásokra alapulva készült, szerzőjük révén kölcsönös elemek figyelhetőek meg rajtuk. Ezek közül a legjellegzetesebb Árva megye, amely ugyanolyan formában szerepel mindkét munkán és a Parvus Atlas Hungariæ forrásanyagaként szolgáló Coronelli-féle térképen is. A megyetérkép-sorozatba való bekerülésének forgatókönyve feltételezhetően az, hogy a térképsorozat elkészülte után, az éppen zsebatlasszal foglalkozó Hevenesi észrevehette, hogy az atlaszban szereplő Árva megye hiányzik a megyetérkép-sorozatból. A hiányosságot pótolni akarta, de anélkül tette ezt meg, hogy bármiféle egyeztetést végzett volna az eltérő koordinátarendszert használó zsebatlasz és térképsorozat között. [5]
A két munka közötti kapcsolat figyelhető meg abban is, hogy a megyetérkép-sorozat Nógrád vármegye területét két részre bontja (Altsolensis és Zoliensis megyékre a térképeken). A térképsorozat készítésekor felhasznált holland térképek a két megyét egy közigazgatási egységként (Comitatus Zoliensis néven) ábrázolják. A Coronelli-féle térképen és így a Parvus Atlas Hungariæ-ben is ezen a területen két közigazgatási egység figyelhető meg: egy Besztercebánya köré (németül Neusohl – innen a térképi neve: Neosol) és egy Nógrád (Novigra) köré szerveződő megye (sőt, Hont megye még el is választja őket egymástól). A megyetérképek készítői feltehetően zavarba estek a két, általuk ismert változat közötti eltéréstől, a területet két megyére osztva ábrázolták, de Nógrád megyét Zoliensis névre keresztelték, holott Besztercebánya és Zólyom (németül Altsohl) is a másik megyében, ami utóbbi városról kapta nevét (Altsolensis), fekszik.
A Parvus Atlas Hungariæ-ben felfedezhetünk továbbá három olyan közigazgatási területegységre vonatkozó nevet, ami a megyetérkép-sorozatban nem szerepel. Az egyik a jelenleg Szabolcs-Szatmár-Bereg területén fekvő Nagykálló köré szerveződik, neve Caloviens, egy további a horvátországi Varasd városáról kapta nevét (a térképen Varasd), illetve Magyarország területéhez tartozó közigazgatási egységként van kezelve Temesvár és környéke is (a térképen Temesvariens), ami egyébként a karlócai békét követően még oszmán fennhatóság alatt maradt. [1] Ha a leírtakat összegezzük, akkor megállapítható, hogy a két Hevenesi-féle alkotás Magyarország határain belül 54 különböző megyenevet tüntet fel. Ezek többsége, a zsebatlaszban szereplő három, előbb említett megye kivételével, mindkét munkán megtalálható. Így általánosságban kijelenthető, hogy a korabeli térképek e ötven-egynéhány közigazgatási egység megjelölésével igyekeztek ábrázolni Magyarország megyebeosztását.
Bár a valóságtól ezek az ábrázolásmódok feltételezhetően több ízben eltérnek, nagyvonalakban képesek rálátást biztosítani a törökök alól frissen felszabaduló állam közigazgatási újjászervezési kísérleteire. Az ábrázolt megyék az első lenyomatai a jelenlegi megyerendszernek, hiszen túlnyomó többségük neve ma is egy közigazgatási egységre vonatkozik.
* Pozsony megye a térképén narancssárgával van jelölve, északról Trencsén, délről Moson vármegye határolja, itt keresendő.
Források
[1] Bálint Alíz Kamilla – Magyari Mátyás: Hevenesi-féle térképek névrajzi összehasonlító elemzése, XXII. reál- és humántudományi Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia, Kolozsvár, 2019. Témavezető: Bartos–Elekes Zsombor
[2] Bartos–Elekes Zsombor: Mappæ Comitatuum Transylvaniæ, Iskola Alapítvány, Kolozsvár-Sepsiszentgyörgy, 2020 (megjelenés alatt)
[3]Hevenesi Gábor: Parvus Atlas Hungariæ, Bécs, 1689
[4]Hevenesi Gábor: Mappæ Comitatum Regni Hungariæ, h. é. k. n., Hevenesi gyűjtemény 91. kötet,
Budapesti Egyetemi Könyvtár
[5]Magyari Mátyás: A Hevenesi-megyetérképek magyarországi lapjainak összehasonlító elemzése, XXIII. reál- és humántudományi Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia, Kolozsvár, 2020. Témavezető: Bartos–Elekes Zsombor, elérhető az alábbi linken: https://hagyatek.cholnoky.ro/terkepek/tanulmanyok/Magyari2020.pdf
[6]Tomka Bálint: A Parvus Atlas Hungariæ (1689) neveinek térképtörténeti összehasonlító
elemzése, Diplomamunka, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Térképtudományi Tanszék, 2000