A fotókon látható, látványos és ritka felhőképződményt mammatus felhőknek (mammatocumulus) nevezzük (a latinból származó „mamma” = mell, „cummulus” = gomolyos felhő). Az egyik legfotogénikusabb időjárási jelenségről tudnunk kell, hogy szupercella típusú viharhoz társulnak, amely heves időjárási eseményeket képes produkálni: környezetében a felhőszakadástól a tornádóig akár együttesen is előfordulhat bármelyik említett esemény. Több órán keresztül is fennmaradhatnak, és eközben akár 250 kilométert is megtehetnek.
A mammatus felhő a szupercella egyik tipikus szerkezete. Esztétikai megjelenése ellenére a mammatus kevés kvantitatív kutatás tárgyát képezte, egy pár elmélet mégis ismert a fejlődési mechanizmusáról. A legmagasabb zivatarfelhők üllője alatt képződnek. A felfele áramló meleg és magas páratartalmú levegő elveszti a lendületét és vízszintesen terjed. Ez a levegő sűrűbbé válik, mint a környező levegő és elkezd süllyedni az üllő alá. A legegyszerűbb magyarázat a nedves felhős levegő süllyedése az üllő alatti szárazabb levegőbe. A lefele áramló nedves és a száraz levegő közötti hőmérsékleti különbségek miatt a felhő alatti réteg destabilizálodik és felfordul, ezáltal a felhők egy lekerekített formát képeznek és kidudorodnak.
Technikai adatok: a fotók vihar után készültek a Budai Várnegyedben (Halászbástya), 2021. július 9-én, telefonnal (Iphone 12 Pro Max).
Az eter@erted.ro e-mail címre pedig szeretettel várunk bármilyen természettudományos jelenséggel kapcsolatos fényképet.