Az Érted Talks legújabb NFT: Valós pénzügyi forradalom vagy nagy hűhó semmiért? című eseményén az non-fungible tokenek világába nyerhetett betekintést a közönség. A beszélgetés két helyen is megszervezésre került, március 18-án Marosvásárhelyen Engelhardt Márk és Balogh Ádám, az AEY Metaverse Guild (AMG) társalapítóinak előadását követhették a Studium HUB-ba látogatók. Március 17-én Kolozsváron, a Planetáriumban dr. Rácz Béla-Gergellyel, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának egyetemi adjunktusával egészült ki a meghívottak csapata.
Szász Kinga
Balogh Ádám és Engelhardt Márk szeretnek szabadidejükben játszani, de ezt a hobbit a következő szintre emelték, amikor közösen megalapították az AMG nevű start-upot. Egy európai play-to-earn közösségről van szó, ahol a játékosok bevételt termelnek azzal, hogy blockchain alapú, virtuális gazdasággal rendelkező játékokkal játszanak. Rácz Béla pedig elmondása szerint az egyik legrégebbi szakmát űzi, többek között mikroökonómiát oktat a Babeș – Bolyai Egyetemen.
Már a meghívottak rövid bemutatkozása során felmerültek magyarázatra szoruló fogalmak, így az életutak pár szavas bemutatása után a beszélgetés a különböző, virtuális világhoz kapcsolódó kifejezések meghatározására tért át.
Elsők között került sor a blokklánc koncepciójának magyarázatára, mely során kiderült, hogy az angol nevén blockchain egy decentralizált, „nem tud meghalni” adatbázis. Decentralizált, azaz az adatokat nem egy központi adatbázison tárolja, ezért a blokkláncban bárki részt tud venni, és telefonjainkon bármikor elérhető, folyamatos másolata van. Engelhardt Márk később kitért arra, hogy a blokklánc első felhasználásaként terjedt el a bitcoin, mint kriptovaluta, melynek innovációs értéke abban rejlik, hogy pénzügyi tranzakciókat tesz lehetővé bármilyen centrális közvetítő nélkül.
Az előadók a beszélgetés során a tokenek létrejöttét és célját is kifejtették, melyeket sokan összekeverhetnek a kriptovalutával: bár van átfedés közöttük, több dologban különböznek. Balogh szerint a token „nem pusztán értéket képvisel, a szó klasszikus értelmében, mint például egy euró vagy dollár, hanem inkább egy cég stratégiáját, vízióját testesíti meg”. Engelhardt a tokeneket a decentralizáltság koncepciójával kötötte össze, elmondása szerint a tokenek egyfajta jutalomként születtek annak érdekében, hogy az embereket motiválják a hálózatban való részvételre.
A meghívottak kitértek arra, hogy bármit lehet digitalizálni, ami valaki számára értéket képvisel. Engelhardt kétféle értéket különböztetett meg: objektív értéket, mint például az alapvető szükségleteink vagy szubjektív érték, ami attól függ, hogy számunkra mi fontos, amiért hajlandóak vagyunk akár többet fizetni, mint például – számára – egy jó ülés a repülőgépen. Szerinte a második esetben jön be a képbe a blokklánc technológia, hiszen „olyan iparágaknál, amelyekben megvan ez a rendszer, hogy meg kell bízni valakiben valamelyik ágánál, ott lehet használni blokklánc technológiát”
Az NFT-k világára áttérve a beszélgetésből kiderült, hogy az angolul non-fungible token legjobb fordítása a nem-helyettesíthető token mellett a nem-felcserélhető token, azaz érték lenne, ami lényegét leginkább a felcserélhető értékkel való párhuzamba vonásával érthető meg. Felcserélhető minden olyan értéket képvisel például a pénzjegy, hiszen az érték ugyanaz marad a hordozó kicserélésével is. Nem felcserélhető értékként említhető például egy autó, hiszen sok tényezőtől függően eltérő értéket képvisel.
Dr. Rácz Béla kitért az NFT-k sokféle felhasználási módjára. Rávilágított arra, hogy a blockchain jelensége valóban forradalmi, de inkább technológiai, mintsem pénzügyi, hiszen a fizetés mellett más felhasználásai is léteznek, ennek következtében könnyebbé teheti az életünket. Ellenőrzési funkcióként például segíthet az ingatlanpiac résztvevőinek, lekövethetővé téve a folyamatokat.
Engelhardt az NFT-vel kapcsolatban kifejtette, hogy „az okosszerződéseken keresztül azt történt, hogy bármilyen digitális fájlt, amivel rendelkezel, azt bele tudod csomagolni egy blokkláncba, tehát tudod bizonyítani azt, hogy a te tulajdonodban van, tudod bizonyítani azt, hogy csak meghatározott mennyiségű darab létezik belőle, és igazából az eredetiségét is tudják igazolni, mert te a saját tárcáddal aláírtad vagy belecsomagoltál még olyan hitelesítő dokumentumokat digitálisan, amelyek azt mutatják, hogy ez az NFT a tiéd”
A meghívottak megemlítették, hogy vannak NFT-k, amelyek mögött nincs eszköz, az ezek mögött rejlő koncepciót talán a legjobban az olyan termékek illusztrálják, mint a Pokemon kártyák, hiszen a rajta lévő kép több helyen elérhető, de maga a kártya az eredetisége miatt értékes.
Balogh és Engelhardt később a metaverzum magyarázatára is áttértek, melynek története hosszú időre nyúlik vissza. A koncepciót Balogh egy város képével illusztrálta, szerinte a metaverzum egy olyan „virtális közösségi tér”, ahol különböző entitások (akár cégek, mint például a Facebook, Instagram) „házakat biztosítanak, és van mondjuk a Meta ház, ahova hogyha bemész, akkor tudsz kártyázni, beszélgetni vagy filmet nézni többiekkel”. A beszélgetés során szó esett a play-to earn játékokról is, melyek szorosan összefüggnek az NFT-k világával. Ezek a játékok egyes eszközöket NFT-vé alakítanak, egyes játékfejlesztők kibocsátanak egy valutát, emiatt kialakul egy kereslet-kínálat. Ennek a jelenségnek hozadékaként alakult meg a Guild is, melyet Balogh és Engelhardt jelenleg is együtt működtetnek. A Guild olyan játékosokat tömörít, akik szeretnének play to earn játékokkal játszani, és azok világában tokent keresni, amit valós pénzzé alakítanak. A tulajdonosok elmondása szerint a cég tulajdonképpen szeretne gazdasági erőként fellépni, mely akár fejlesztői és marketinges tevékenységeket is folytathat.