Szertorna

Április 21-25. között rendezik meg a svájci Bázelben azt a szertorna-Európa-bajnokságot, amelyen a tét a tokiói olimpiára való kvalifikáció. A magyar férfi csapat tagjai Balázs Krisztián, Bátori Szabolcs, Dobrovitz Ádám, Kállai Zoltán, Mészáros Krisztofer és Vecsernyés Dávid, míg a női ágat Bácskay Csenge, Kovács Zsófia, Péter Sára és Székely Zója képviseli.

Benk Szilárd László


Az első két napon a versenyszámok selejtezőit bonyolítják le, harmadik nap kerül sor az egyéni összetett, az utolsó két napon pedig a szerenkénti döntőkre.


Mint már említettem, az Európa-bajnokság legnagyobb tétje az olimpiai játékokra való kijutás. Nemenként két-két kvóta megszerzéséért küzdenek a sportolók. A magyar versenyzők közül Kovács Zsófia már korábban kvalifikálta magát az ötkarikás játékokra.


Ami a versenyszabályokat illeti, a férfi próbák közé tartozik a talaj, az ugrás, a nyújtó, a korlát, a gyűrű és a lólengés, míg a női gyakorlatoknál a talaj és az ugrás mellett jelen van a gerenda és a felemás korlát. Az olimpián először a csapatversenyeket rendezik meg, ami után kialakul az egyéni összetett mezőny és a szerenkénti döntők mezőnye. Az egyéni döntőben a legjobb 24 versenyző kap helyet, nemzetenként viszont maximum ketten kerülhetnek be.


A versenyzők egy hattagú zsűri előtt mutatják be gyakorlataikat, amelyeknek előre meg kell határozni a nehézségi fokát, vagyis meg kell adni a kiindulási pontszámot. Ebből a kiindulási pontszámból a bírók, hiba esetén, a hiba mértékének megfelelően levonnak, így alakul ki a versenyző adott gyakorlatának végső pontszáma.


A magyar férfi torna legnépszerűbb szere a lólengés, amelyben eddig 5 aranyérmet sikerült szerezni az olimpiák története során: 1932-ben Pelle Istvánnak, 1976-ban és 1980-ban Magyar Zoltánnak, 1988-ban Borkai Zsoltnak és 2012-ben Berki Krisztiánnak. Emellett talajon kétszer diadalmaskodtak a magyar sportolók, 1932-ben ugyancsak Pelle István és 1948-ban Pataki Ferenc, míg egyszer, 2000-ben, Csollány Szilveszternek sikerült gyűrűn is a dobogó legfelső fokára állni.


Női viszonylatban Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok (kétszer talajon, gerendán, felemás korláton és kéziszer csapatban), ebből az első talaj-győzelmet 1952-ben sikerült elhódítania, a többi aranyérmet pedig az 1956-os olimpia során szerezte. Továbbá Korondi Margit ugyancsak az 1952-es játékokon nyert, felemás korláton, Ónodi Henrietta pedig 1992-ben, ugrásban.

Mindemellett fontos kiemelni a román tornászok közül az ötszörös olimpiai bajnok Nadia Comăneciet is. Ő volt az első olyan olimpikon, aki tökéletes, 10-es értékelésű gyakorlatot mutatott be, 1976-ban, Montréal-ban.