Szilárd Leó magyar származású fizikus 1934-ben ezen a napon dolgozta ki a nukleáris láncreakció ötletét, amely később az atombomba és a nukleáris reaktorok alapjaként szolgált.
Szilárd Leó egy zsidó család gyermekeként született Budapesten 1898-ban és már gyerekkorában nagyon érdekelte a fizika. Először Budapesten tanult műszaki egyetemen, majd az I. világháború után Berlinbe költözött ahol a kor legnagyobb fizikusainak, például Albert Einsteinnek és Erwin Schrödingernek a hatáskörébe került, akik hamar felfigyeltek a tehetségére. Számos szabadalom fűződik a nevéhez, mint a részecskegyorsító vagy az elektronmikroszkóp. Einsteinnel közösen még egy új típusú hűtőszekrényt is szabadalmaztattak. A Németországban egyre romló helyzet hatására 1933-ban Londonba költözött.
Angliai évei alatt rengeteg kutatást végzett és egyre jobban érdekelni kezdte a nukleáris fizika. Ekkor gondolta ki a nukleáris láncreakció elvét, melynek alapgondolata az, hogyha egy kémiai elem elnyel egy neutront, majd ennek következtében egy magreakció által két neutront bocsát ki, akkor a folyamat láncszerűen folytatódik tovább. Ekkor még nem tudták ez melyik elemnél következik be és azt sem hogy milyen magreakció által, de Szilárd Leónak már egyből tiszta volt, hogy ha a láncreakció létrehozása elérhető lesz, akkor ennek katasztrofális felhasználása lehet: az atombomba.
Nukleáris láncreakció során egy magreakció terméke újabb magreakciót vált ki, amely a reakciók számának exponenciális növekedéséhez vezet. A maghasadás vagy fisszió esetében, amelyet atomreaktorokban vagy atomfegyverekben alkalmaznak, a kémiai elemek (urán vagy plutónium) kisebb tömegű elemekre bomlanak szét és közben neutronokat bocsátanak ki. Ezek a neutronok újabb maghasadást idéznek elő, ezáltal létrehozva a láncreakciót (lásd az alábbi ábrákat).
A baloldali kép a maghasadást ábrázolja (fisszió), ahol a nehéz instabil urán egy neutron hatására könnyebb elemekre hasad három neutront kibocsátva. A jobboldali képen pedig a láncreakció sematikus ábrázolása látható, ahol a keletkezett három neutron további maghasadáshoz vezet. (Forrás: Wikipédia)
A II. világháború fenyegetése miatt Amerikába emigrált, ahol aktívan részt vett az első atomfegyver kifejlesztésében. Egyik vezető fizikusa volt a Manhattan-projektnek, de később megbánta, amikor látta, hogy háború végetvetéséhez nem szükséges az atombombát bevetni. A legtöbb fizikussal együtt egy petícióban kérték az amerikai elnököt hogy ne használja ezt a szörnyű tömegpusztító fegyvert. Ennek ellenére végül Amerika ledobta a bombát Hirosimára és Nagaszakira.
A háború után inkább biológiával kezdett el foglalkozni, a pusztítás és halál helyett inkább az élet tanulmányozásával. Ezen a területen is számos szabadalmat és kutatást publikált.
Érdekességként megjegyezzük, hogy a XX. században számos (főként Budapestről származó) magyar tudós ért el világszinten elismert eredményeket, amiért humorosan a marslakó jelzővel illették ezeket az embereket. A „marslakók” közé tartoztak: Szilárd Leó, Neumann János, Teller Ede, Wigner Jenő és még sokan mások. Szilárd Leóról krátert is neveztek el a Holdon. Isaac Asimov viccesen a következőt jegyezte meg: „Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a Földön: emberek és magyarok.”
Puskás Dávid