Az intelligens városok nem csak a távoli jövő álomképei, hanem olyan folyamatok rendszerei, amelyek már évek óta működnek vagy tervezés alatt állnak, és folyamatosan fejlődnek.
Szekernyés Péter cikke
Egyesek szerint két típusú ember létezik: az, akit a város pezsgése vonz, és az, akit a vidék nyugalma hívogat. Egykor talán egyensúlyban volt ez a két életstílus, azonban napjainkban szemmel láthatóan eltolódik a mérleg nyelve. Egyre növekvő arányban választják az emberek a városi életet.
Az ENSZ szerint 2050-re a világ népessége megközelíti a tízmilliárd főt, akiknek kétharmada városban él majd. Ez azt eredményezi, hogy 2030-ra 43 úgynevezett megaváros jöhet létre. A megaváros olyan település, mely több mint tízmillió lakost fogad be. Jelenleg 40 ilyen város létezik, köztük népesség szerinti sorrendben Tokió, Delhi és Sanghaj szerepelnek a lista élén. Az intenzív urbanizáció jelentős változásokat követel majd városainktól. Ehhez olyan megoldásokra lesz szükség, amelyek kihasználják a rendelkezésre álló technológiákat, és egyszerre képesek kezelni több olyan problémát, mint a zajszennyezés, az infrastruktúrafejlesztés és a tömegközlekedés. Nézzük meg tehát, hogy néz ki a jövő okosvárosa, melyben a technológia és a hétköznapi élet kéz a kézben jár.
Mit nevezhetünk „smart city” -nek, vagy okosvárosnak?
Az Európai Unió weboldalán található meghatározás szerint az okosváros koncepciója olyan településekre vonatkozik, melyek esetén a hagyományos hálózatok és szolgáltatások digitális megoldásokkal hatékonyabbá válnak, ezáltal javítva az emberek mindennapjait és az üzleti életet. A digitális technológiák alkalmazása lehetővé teszi az erőforrások hatékonyabb felhasználását, a város funkcióinak optimalizálását és egy fenntartható városi életet eredményez, mind környezeti, mind gazdasági, mind pedig társadalmi szempontból. Bár már számos technológia rendelkezésre áll városainkban (például az Internet of Things, adatgyűjtő és elemző szoftverek, víz- és levegőminőség érzékelő szenzorok), az igazán fontos az, hogy ezeket a technológiákat hogyan használják fel a városok fejlesztése érdekében.
Milyen tényezők tesznek egy várost okossá? A TWI global független kutatási és technológiai szervezet a következő öt jellemzőt határozta meg az okosvárosokat illetően: Technológián alapuló infrastruktúra; Környezetvédelmi kezdeményezések; Hatékony és funkcionális tömegközlekedés; Magabiztos és haladó várostervek; Emberek, akik a városon belül élhetnek és dolgozhatnak, kihasználva annak erőforrásait.
A National Geographic magazin a Skidmore, Owings & Merrill várostervező és építész cég szakértőivel közösen tíz fő területet határozott meg, melyek a jövő városaiban intelligens ökoszisztémát alkotnak: ezek az ökológia, víz, energia, pazarlás, táplálék, mobilitás, kultúra, élhetőség, gazdaság és infrastruktúra.
Mindezek új, vagy már meglévő technológiákra épülő megoldásokat igényelnek. A mesterséges intelligencia, Internet of Things, vagy a blokklánc technológia gyorsütemű fejlődése jelentős alapokat biztosíthat az okosvárosbeli rendszerek kiépítésére.
Más földrész, más probléma, hasonló megoldás
Ahogyan az urbanizáció világszerte szembetűnő hatást gyakorol, egyre több olyan technológia jelenik meg, melyek régió-, vagy városspecifikus problémákra adnak megoldást. Barcelona például intelligens világítási rendszert vezetett be, amely LED-es lámpaoszlopok használatára alapul. A lámpák mozgásérzékelőket tartalmaznak, így szabályozva a világítás erősségét, és a lámpák által termelt hőt, annak függvényében, hogy érzékelnek-e járókelőt a környéken. Ez a világítási rendszer egy energiatakarékos, és költséghatékony megoldást kínál egy hétköznapi problémára. A barcelonai intelligens világítási rendszer csatlakoztatható az internethez, így azok egyaránt képesek adatokat fogadni és a rögzített adatokat egy központi rendszerbe küldeni. Ez lehetővé teszi, hogy a rendszer folyamatosan optimalizálja az izzók teljesítményét a múltbeli adatok és a jövőbeli világítási igények előrejelzései alapján. A barcelonai intelligens világítási rendszer jó példa arra, hogy az intelligens városi technológiák hogyan használhatóak az energiahatékonyság javítására és a költségek csökkentésére, miközben olyan további előnyöket is biztosítanak, mint a levegőminőségi adatok gyűjtése.
Hongkong egy másik jelentős probléma megoldására fektette a hangsúlyt. Olyan intelligens hulladékgyűjtőket vezetett be, amelyek beágyazott IoT-érzékelők segítségével képesek megállapítani saját töltöttségi szintjüket, ezáltal az eszközök valós idejű adatokat tudnak küldeni a hulladékgyűjtők által használt IoT-platformra. A töltöttségi szint nyomon követése segít a hulladékgyűjtési ütemtervek és útvonalak optimalizálásában. A hulladékgyűjtők automatikus szagtalanító és sterilizáló funkciókkal is fel vannak szerelve, amelyek biztosítják ezek higiénikus kezelését. A hongkongi intelligens hulladékgazdálkodási megoldások példát mutatnak arra, hogy egy mindennapi városi tevékenységet hogyan lehet hatékonyan és környezettudatosan végezni.
Dubaj, a Közel-Kelet egyik legfontosabb technológiai központja számos intelligens városi megoldást vezetett be tömegközlekedési rendszereibe, többek között a blokklánc-technológia integrálását a DubaiPay nevű online fizetési portálba. Ez lehetővé teszi a tranzakciók hatékonyabb lebonyolítását és követését az egész városban. Ami a közlekedést illeti, Dubaj intelligens mobilitási intézkedések széles körű bevezetését tervezi a World Future Energy Summit jelentése alapján, azzal a céllal, hogy megoldják a város egyik legnagyobb problémáját: az óriási és folyamatos közlekedési dugót. Dubaj célja, hogy 2025-re a közlekedés 25%-át sofőr nélküli eszközökkel bonyolítsák le, mesterséges intelligenciával ellátott megoldásokat alkalmazva, melyek nem csak a sofőrök, úgynevezett „road rage” stresszét, de az utazás költségeit és a környezetszennyezését is csökkentik. Sofőrnélküli taxikat már 2019-ben teszteltek a dubaji Szilícium-oázis területén, melyek „utolsó mérföldes” megoldást jelentenek majd, könnyedén integrálva azokat a már hatékonyan működő tömegközlekedési okosrendszerbe.
Intelligens városok az EU-ban
Bár ezek a technológiák első pillantásra utópisztikusnak tűnhetnek, valójában nem állnak olyan távol tőlünk, mint gondolnánk. Az Európai Unió létrehozta az „Intelligens Városok Piacterét”, a Smart Cities Marketplace-t, amelynek célja, hogy összehozza a városokat, iparágakat, kis- és középvállalkozásokat, befektetőket, bankokat, kutatókat és más érdeklődő városi szereplőket. Bárki hozzájárulhat ehhez a közösséghez a digitális platformjukon keresztül, ahol az érdeklődők megismerhetik a legújabb technológiákat, híreket és jövőbeli terveket.
A piactér működése három pilléren alapul. Első lépése a felfedezés, amely során az érdeklődők megtekinthetik a már bevált technológiákat, valamint tanulhatnak az új kezdeményezésekről. A második pillér, a tervezés, a smart city projektek kidolgozására összpontosít, melyek vonzók lehetnek állami és magánbefektetők számára. Végül a harmadik és utolsó pillér a kivitelezés, amely lehetővé teszi a projektgazdák és a finanszírozó közösség tagjai közötti személyes párbeszédet az ügyletek lezárása és a projektek finanszírozása érdekében.
Az intelligens városok nem csak a távoli jövő álomképei, hanem olyan folyamatok rendszerei, amelyek már évek óta működnek vagy tervezés alatt állnak, és folyamatosan fejlődnek. Bár a közeljövőben kevés eséllyel találkozunk repülő autókkal, új technológiák bevezetése segítségével a jövő városlakói egy olyan társadalomban élhetnek majd, amely az egészséges környezetre, hatékony energiafelhasználásra és változatos közösségi lehetőségekre épül.