1968-1980, vízilabda
Molnár Endre 189-szer ugrott vízbe a magyar válogatott kapusaként, ezalatt négy olimpiai érmet (1 arany, 1 ezüst, 2 bronz), egy vb arany-és ezüstérmet, valamint 2 eb-aranyat és egy-ezüstöt szerzett. Öt alkalommal választották meg az év magyar vízilabdázójának, valamint beválasztották az évszázad magyar vízilabda-válogatottjába is.
Tempfli Ákos
Előző cikkünkhöz képest ugrunk pontosan 40 évet, viszont csupán 6 olimpiát az időben és az 1976-os montréali olimpián találjuk magunkat, amely magyar szempontból sokunknak nem mond semmi különlegeset, tekintettel arra, hogy a küldöttség egyik leggyengébb olimpiai szereplését nyújtotta, mindössze 4 aranyat szerezve. Ennek ellenére mégis akad jópár olyan esemény, amely emlékezetessé tette a Kanadában rendezett olimpiát a magyarság számára. Az egyik ilyen a férfi vizilabdatorna aranyéremének hazavitele volt.
A Montréalban győztes válogatottnak tagja volt Molnár Endre is, aki a magyar együttes kiváló hálóőreként segítette csapatát az aranyérem megszerzésében. Gyergyószentmiklóson született és élete első 5 évét itt is élte le, viszont a II. világháború után kialakult helyzet miatt családja 1950-ben Budapestre költözött, ezáltal a kis Endre is több lehetőséghez jutott, hogy kipróbálja magát a sport világában. Próbálkozott futballal, kézilabdával, vívással, birkózással és úszással is, viszont egyik sportág sem jelentett igazi áttörést számára. Mígnem 1960-ban a vizilabdában is szerencsét próbált, mivel viszont úszni kifejezetten nem szeretett és kezei meg jó hosszúak voltak, ezért a kapuba került, és mint utólag kiderült, itt már igazán elemében érezte magát.
1966-ban került a Budapesti Spartakus csapatába, ahol kiváló teljesítményének köszönhetően meghívót kapott a válogatottba is. Ettől a ponttól kezdve 15 éven keresztül megkérdőjelezhetetlen helye volt a magyar csapatban. Két évvel később a mexikóvárosi 1968-as olimpián már bronzéremnek örülhetett, viszont az igazi menetelés csak ezután következett. 1972-ben a legsikeresebb magyar vízilabda olimpikon, Gyarmati Dezső állt a válogatott élére, akinek vezetésével Münchenben még csak ezüstéremre „futotta”, ahol a mindent eldöntő mérkőzésen a rossz bírói sípolás döntött a szovjetek mellett. 1973-ban viszont már aranyérmet nyert a csapat a belgrádi vb-n, majd 1974-ben aranyat a bécsi eb-n, 1975-ben pedig egy vb-ezüsttel hangolt a csapat az 1976-os olimpiára. Így a magyar csapat favoritként érkezett Montréalba, mindenki arra várt, hogy 1964 után ismét a magyar válogatott lesz az olimpia győztese.
Akkoriban még nem a mostanihoz hasonló csoportmérkőzések és azután következő kieséses rendszerben lehetett eljutni az olimpiai döntőig. Három darab négyfős csoport volt, ahonnan az első két helyezett jutott tovább a döntő csoportkörbe, ahol a legtöbb pontot szerző csapat vihette haza az olimpiai aranyat. Az első csoportkörből magabiztosan három győzelemmel jutott tovább a magyar válogatott, ahol mindössze nyolc gólt kapott, Molnár Endre kiváló formájának is köszönhetően. A döntő csoportkörben egyből a legnehezebb mérkőzés következett a másik favorit, az olasz együttes ellen. 4-3-as magyar vezetésnél Molnár Endre három nagy bravúrja is kellett, ahhoz hogy végül 6-5-ös győzelmet arasson a magyar csapat. Az önbizalommal teli és remekül játszó magyar válogatott ezt követően az NSZK-tés Hollandiát is két góllal győzte le. A negyedik mérkőzésen pedig Romániát - ha csupán egy góllal is - legyőzve, biztossá vált, hogy 1976-ban Magyarország lesz az olimpiai bajnok vízilabdában. Bár az utolsó meccsen csak egy ikszre futotta a jugoszlávok ellen, így is veretlenül lett aranyérmes a magyar vízilabda válogatott és Molnár Endre. A nagy győzelem után a válogatott kapitánya, Gyarmati Dezső így nyilatkozott: „Sok hőse volt a győzelmünknek, de három nevet ki szeretnék emelni a csapatból: Faragót, Szívóst és Molnár Endrét.”
Az 1980-as moszkvai olimpián újból bronzérmes lett Molnár a csapattal. Ekkor szakadt meg a vízilabda válogatottnak az a hihetetlen sorozata, melynek keretében 12 olimpián és 52 éven keresztül, 1928 és 1980 között mindig éremmel tért haza az ötkarikás játékokról.
Molnár Endre 189-szer ugrott vízbe a magyar válogatott kapusaként, ezalatt négy olimpiai érmet (1 arany, 1 ezüst, 2 bronz), egy vb-arany- és -ezüstérmet, valamint 2 eb-aranyat és egy -ezüstöt szerzett. Öt alkalommal választották meg az év magyar vízilabdázójának, valamint beválasztották az évszázad magyar vízilabda-válogatottjába is. 2006-ban pedig Molnár Endre legnagyobb örömére, Gyergyószentmiklós díszpolgáráva avatták. Idén a Magyar Érdemrend tisztkeresztje kitüntetését is megkapta. Jelenleg boldog nyugdíjasként tölti napjait.
Molnár Endréék káprázatos időszaka után, egészen 2000-ig kellett várni az újabb diadalig, amikor az „aranyválogatott” sorozatban 3 olimpiai aranyat is bezsebelt. Talán e két időszak alatt játszott a magyar vízilabda történetének két legikonikusabb kapusa, Molnár Endre és Szécsi Zoltán.