Pillanatnyi égi csodák

Az észleléshez csak derült égboltra és egy kevésbé fényszennyezett területre van szükségünk. Érdemes egy takaróra feküdni, hiszen hosszú ideig akarjuk kémlelni az égboltot. A meteorészlelés időigényes folyamat, ugyanis a megfigyeléshez elengedhetetlenül fontos, hogy a szemünk alkalmazkodjon a sötéthez, ez akár 20 percet is igénybe vehet. Az észlelés alatt ne használjunk okostelefont vagy zseblámpát, ugyanis ezek rontják a szemünk sötétséghez való adaptációját.

Simon-Zsók Anett



Ugyan a C/2020 F3 (NEOWISE) jelzésű üstökös már nem figyelhető meg szabad szemmel, a lelkes észlelők számára továbbra is akadnak látványos jelenségek. Mindenki szívesen ül ki a ciripelő tücskök közé egy meleg nyári éjszakán, érdemes ilyenkor szemünket az ég felé is emelni, ugyanis óránként akár több száz hullócsillagot is megpillanthatunk.


A meteorok, népiesen hullócsillagok, az égbolton megfigyelhető rövid ideig tartó fényjelenségek. Közülük a fényesebbeket, amelyek akár a Vénusz látszó fényességét is meghaladják, tűzgömböknek nevezzük, azokat amelyek szét is robbannak, pedig bolidáknak. Egyes évente visszatérő meteorrajok esetében óránként több száz felfénylő hullócsillagot is láthatunk. Ha ezen meteorok pályáját visszafele meghosszabbítjuk a radiánst fogjuk megkapni, ahonnan látszólag indulnak. A rajok elnevezése annak a csillagképnek a nevéből származik, amelyben a radiáns megtalálható. Az augusztusi hullócsillagok esetében ez a Perzeusz csillagkép, ezért nevezzük ezt a meteorrajt Perseidáknak.


Az első Perseidák már július végén is észlelhetők, míg az utolsók augusztus 18-19. környékén. A maximum augusztus 13-ra virradó éjjel, ilyenkor számlálhatjuk a legtöbb felvillanó jelenséget. Az idei maximum alatt a Hold már utolsó negyedben lesz, így fénye kevésbé fogja zavarni a megfigyelést.


A Perseidák radiánsa és a környező csillagképek (forrás: Sky&Telescope)


A meteorrajok eredete az üstökösökkel van összefüggésben. A legtöbb esetben egy ismert üstökös pályája keresztezi a Földünk pályáját, a tőle származott törmelék pedig a Föld légkörébe jutva felizzik és elég. A Perseidák a 109P/Swift-Tuttle üstökös törmelékei, melyet Lewis Swift és Horace Tuttle fedeztek fel 1862-ben. Az üstökös keringési ideje több mint 130 év, legutóbb 1992 őszén járt napközelben, ezért a 90-es évek első felében ismét jelentősen nőt a Perseidák aktivitása. Ez viszont nem feltétlenül jelenti azt, hogy csak az üstökös visszatérésekor nő meg a meteorok száma, hiszen ez a raj 2008-ban is produkált egy váratlan kitörést.


A Perseidák nevének eredetét sokan összekapcsolják azzal, hogy a görög mitológia szerint Zeusz aranyló eső formáját öltve látogatta meg Perszeusz anyját, Danaét, a gyermek születése előtt. A csillagzápor tényleg égből hulló aranyra hasonlít és a Perzeusz csillagkép irányából jelenik meg az égbolton.


Az augusztusi hullócsillagokat a néphiedelem Szent Lőrinc könnyeinek is nevezi, ugyanis a középkori szent augusztus 10-én halt mártírhalált, a legenda pedig úgy tartja, hogy tüzes könnycseppjei halálának évfordulóján minden évben visszahullanak a Földre.


Egy hét a csillagok alatt (Petr Horálek fényképe)


Előfordulhat, hogy a fényesebb meteorokat színesnek látjuk. A jelenség során nem csak magát a meteordarabkát, vagy annak a fénylését figyelhetjük meg, hanem a körülötte lévő iongömböt vagy ioncsatornát is. A meteoroid ugyanis a légkörbeli lefékeződése során ionizálja maga körül a levegőt. Rekombinációs sugárzásnak nevezzük azt, amikor a levegő atomjai és molekulái visszaszerzik leszakított elektronjaikat és egy fénysugarat bocsátanak ki. Ez a sugárzás egy meghatározott hullámhosszon megy végbe, ezért vannak az egyes meteoroknak színei.


Az észleléshez csak derült égboltra és egy kevésbé fényszennyezett területre van szükségünk. Érdemes egy takaróra feküdni, hiszen hosszú ideig akarjuk kémlelni az égboltot. A meteorészlelés időigényes folyamat, ugyanis a megfigyeléshez elengedhetetlenül fontos, hogy a szemünk alkalmazkodjon a sötéthez, ez akár 20 percet is igénybe vehet. Az észlelés alatt ne használjunk okostelefont vagy zseblámpát, ugyanis ezek rontják a szemünk sötétséghez való adaptációját. Mivel a hullócsillagok is a természet részei, nem tudjuk pontosan, hogy mikor hány fog felbukkani belőlük az égen. Nem szükséges a Perzeusz csillagkép környékét figyelni az észlelés alatt, ugyanis a meteorok az égbolt bármely pontján felbukkanhatnak, a Perseidákon kívül pedig más rajok is aktívak ebben az időszakban.


Források:

Kulin Gy., Róka G.: A távcső világa

http://vcse.hu/a-meteorok-szine-csizmadia-szilard/


Főtámogató:

© 2020 Éter - Érted.