2012. április 30-án hunyt el Zádor Ervin, az 1956-os melbourne-i olimpián aranyérmet szerző magyar vízilabda-válogatott tagja. Zádor Ervin főszereplője volt a melbourne-i vérfürdő néven elhíresült szovjetek elleni találkozónak, hiszen ő szenvedte el az ominózus ütést Valentyin Prokopovtól.
Magyari Mátyás
A magyar-szovjet találkozót a vízilabda-torna döntő csoportkörének keretén belül rendezték meg. A magyar válogatott veretlenül, a szovjet mindössze egy vereséggel várta a mérkőzés kezdetét, ám a találkozót, tétje mellett, az 1956. októberi események is különös fűszerrel hintették meg. A párharcot hatalmas érdeklődés övezte, az Ausztráliában élő magyarok tulajdonképpen hazai pályává varázsolták a melbourne-i uszodát.
A közönség által is támogatott magyar csapat erődemonstrációt tartott a mérkőzésen, folyamatosan meghiúsítva ellenfele próbálkozásait. Néhány perccel a lefújás előtt, 4-0-s magyar előnynél a szovjetek egyik legjobb játékosa, Prokopov, hirtelen felindulásból könyökkel megütötte a víz alatt a szerencsétlenül helyezkedő Zádort, akinek a bőre felrepedt a szeme alatt.
A sérülés okozta vérzés vörösre festette a medence vizét. A lecserélt Zádor a lelátó mellett haladt a kispad irányába, így a szurkolók testközelből figyelhették meg ahogy a nem túl nagy, de erőteljesen vérző seb a sportoló testét is vörösre festi. Ezt látva, a feldühödött nézőközönség egy emberként rohant be a medencetérbe, lehetetlenné téve a találkozó befejezését. A mérkőzés így röviddel a játékidő lejárta előtt, 4-0-s magyar győzelemmel ért véget. Zádor Ervin és a találkozó önkéntelenül is a forradalom szimbólumává vált.
Másnap a magyar válogatott a Jugoszlávia elleni 2-1-es győzelmével megszerezte az olimpiai bajnoki címet, ám Zádor és három társa, a legendás Gyarmati Dezső, Jeney László és Kárpáti György úgy döntött, hogy nem tér vissza Magyarországra.
Zádor Ervin az olimpiát követően az Egyesült Államokban, a kaliforniai Lindenben telepedett le. Többé nem vízilabdázott, bár a sportág képviselői közül többen is úgy vélekedtek, hogy világklasszis középcsatárrá nőhette volna ki magát. 2007-ben Zádor így emlékezett vissza a híres pillanatra: „Megbocsátottam a pofont. Mi nem utáltuk őt és a csapatát. Amit a szovjetek tettek az országgal, nem ők tették. Ami pedig a medencében történt, bárhol megeshetett volna, nem lett volna szenzáció. Attól lett az, hogy pont az olimpián történt, egy hónappal a forradalom után.”
A borítókép forrása: hvg.hu.