A romániai önkormányzati választások rendszeréről

Felvetődik a kérdés, hogy 2020-ban nem kellene már túllépnünk az etnikum alapú szavazáson? Hiszen a fontos az, hogy olyan képviseljen minket, úgy magyarokat, mint románokat, romákat vagy szászokat, aki elsősorban a város érdekeit nézi, nem pedig saját önös érdekeit helyezi a közjó elé.

A cikkekben megfogalmazott vélemények a cikk írójához tartoznak, és nem feltétlenül tükrözik a szerkesztők álláspontját.


Biró Noémi


A szeptember 27-én esedékes önkormányzati választásokhoz közeledve nem árt kicsit átvizsgálnunk a választási rendszert, hogy jobban átlátható legyen és tisztában legyünk vele, mit is jelent pontosan a szavazatunk, hogyan dől el egy-egy településen, hogy ki lesz a polgármester. Ahhoz, hogy felelősségteljesen élhessünk szavazati jogunkkal és egyben állampolgári kötelességünkkel, meg kell értenünk a választás folyamatát.


A romániai önkormányzati választások az egyszerű többség szerinti egyfordulós választásokra épülnek. Ez összességében azt jelenti, hogy a jelöltnek a győzelemhez nem kell birtokolnia a szavazatok abszolút többségét. Az a jelölt nyeri meg a választást, aki az egyfordulós választáson a legtöbb szavazatot gyűjtötte. Nem kell tehát 50 százalék fölött teljesítenie, elég, ha például a maga 30 százalékával övé a legtöbb szavazat.


Ezzel szemben az abszolút többségi rendszerek nem érik be a relatív többség előírásával; ehelyett arra törekednek, hogy csak a kerületek választóinak abszolút többsége által támogatott jelöltek szerezhessenek mandátumot. Az abszolút többség biztosítására két eljárás létezik. Az egyik az alternatív vagy preferenciális szavazás. Ez lényegében arra épül, hogy az egyéni választókerületekben a választók rangsorolják az egyes indulókat. Az abszolút többség garantált elérésének másik módszere pedig a kétfordulós szavazás. Ennél a módszernél második fordulóra kerül sor az abszolút többséget szerző jelölt hiányában (azaz eredménytelen első fordulót követően). A második fordulón azonban már csak az első forduló első két helyezettje vehet részt. A két jelöltből adódóan a győztes értelemszerűen megszerzi az adott választókerület szavazatainak az abszolút többséget, vagyis több mint 50 százalékát és így elnyeri a mandátumot.1 -


Az államelnök-választáson Románia ezt a módszert alkalmazza és 2020 januárjában a kormány egyéni felelősségvállalással, a parlament jóváhagyása nélkül akarta bevezetni ezt a szavazási formát a helyhatósági választásokon is. Az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a kormánnyal szemben ezt követően azonban beállt a járványhelyzet, így végül erre nem kerülhetett sor. Ez a választási módszer egyértelműen hátrányosan érintette volna a kisebbségekből származó jelölteket, hiszen a román többség tagjai etnikai okokból sok esetben nem szavaznának rájuk a második fordulóban. Ez vehető ki Rareș Bogdan, európai parlamenti képviselő szeptember 9-i kijelentéséből is, aki szerint Claudiu Maiornak, a Pro Romania marosvásárhelyi polgármesterjelöltjének vissza kell lépnie Theodora Benedek, a PNL (Nemzeti Liberális Párt) jelöltje javára, mert különben az ő lelkén fog száradni Soós Zoltán független jelölt győzelme2. Szavaiból az vehető ki, hogy Soós Zoltán győzelme katasztrófa lenne. De mivel támasztja ezt alá? Azzal, hogy magyar nemzetiségű?


Felvetődik a kérdés, hogy 2020-ban nem kellene már túllépnünk az etnikum alapú szavazáson? Hiszen a fontos az, hogy olyan képviseljen minket, úgy magyarokat, mint románokat, romákat vagy szászokat, aki elsősorban a város érdekeit nézi, nem pedig saját önös érdekeit helyezi a közjó elé. A statisztikák szerint egyre több román áll Soós Zoltán mellé, felismerve azt, hogy a város érdeke előbbre való a román–magyar ellentéteknél.


Mindkét választási módszer hagyhat maga után kivetnivalót, hiszen abszolút többség hiányában a mandátumot megszerző jelölt nem feltétlenül az abszolút többség akaratát tükrözi. Azonban második forduló esetén azok a szavazók, akik a kiesett jelöltekre szavaztak, olyan jelöltre fognak szavazni, akit amúgy nem szeretnének hatalmon látni, de a kisebb rossz választás elvét vallják vagy sok esetben csupán nemzetiségi kérdés alapján döntenek.


1 – Török Gábor, Gállai Sándor – Választási rendszerek, 396–397. old.

2 – Erdélyi Magyar Televízió Híradó, letöltés dátuma: 2020.09.10. (https://www.facebook.com/erdelytv/videos/333899581144818)

Főtámogató:

© 2020 Éter - Érted.