Az Érted Talks legújabb, Lépések a banklétrán című kiadásának meghívottja Fatér Gyula, az OTP Bank Románia vezérigazgatója, az Igazgatóság elnöke volt. Hogyan válik közgazdászból bankigazgatóvá valaki? Milyen állomásai, kihívásai vannak a vezérigazgatói székbe vezető útnak, majd hogy néznek ki egy bankár mindennapjai? Ebben az epizódban Fatér Gyula a bankáréletbe és az OTP Bank Románia működésébe nyújtott betekintést, többek közt olyan témákat boncolgatva, mint a koronavírus-járvány hatása a bankra, az erdélyi fiatalság tudatos pénzügyi nevelése, illetve az iparág jelene és jövőképe.
Papp Zsófia, Szász Kinga
Meghívottunk, elmondása szerint, húsz-harminc évvel ezelőtt közel sem egy ilyen komoly és megtisztelő szerepben képzelte el a jövőbeli énjét, mi több, mondhatni tekervényes úton került a banki területre. Belátva, hogy újságírói vágyaihoz nincs meg a kellő mögöttes tudás, ismeretlen kihívásként végezte el Budapesten a Közgazdaságtudományi Egyetemet, amely szép lassan elvezette őt ahhoz a helyzethez, amiben jelenleg van. Elkerült az éppen akkor induló budapesti értéktőzsdére, utána a befektetési alapokhoz, egy másik bankhoz, majd a Budapest Bankhoz. Legvégül pedig ide, az OTP Romániához.
Közgazdászból vezetővé
A beszélgetésben elhangzott, hogy ahogyan az ember felfelé halad a ranglétrán, a szakmája talán egyre kevésbé szól magáról a közgazdaságtudományról és egyre inkább az emberek és a szervezet működtetése kerül középpontba, az adott funkció az embert a szakmai tudás mellett egyre inkább, mint vezetőt veszi igénybe. Fatér Gyula szerint vezetőnek lenni egy külön szakma. Ettől eltekintve az nem túl szerencsés, ha a szakmai részek és a vezetői dolgok elválnak. Bizonyos területek között viszonylag nagyobb átjárás is van, azonban lényeges előny, ha valaki azt a területet és azokat az embereket, a szolgátatásokat, amelyekért felelős, kellő mélységben átlátja. Ez a kellő mélység azonban nem jelent teljes körű ismeretet. Az igazgató megállapította, hogy mindenben nem lehet az ember jó, és a legnagyobb hibát a vezetők ott követik el, hogy a létrán felfele haladva még mindig azt tartják feladatuknak, hogy megmondják azt, hogy az adott kolléga mit és hogy csináljon.
Bankár státusz, sztereotípiák
Fatér Gyula elmondása szerint az emberek többsége ma már nem néz úgy egy bankárra, mint akár 30-40 évvel ezelőtt, valami nagyon különleges embert elképzelve. Az, hogy a bankár név most már nem annyira fényes, mint régen volt, hozzásegít ahhoz hogy az ember ne úgy érezze magát, hogy a világ tetején áll. A bankárok is csak olyan emberek, mint az összes többi, napi feladatokkal ellátva.
Budapestről Bukarestbe, a magyar bankszektorból a román pénzügyi világba kerülni egy magyar bank vezetőjeként
Egy vezetőnek időről időre szüksége van arra, hogy újabb kihívást találjon, új környezetbe kerüljön, és ott alkalmazza azt, amit egyébként máshol megtanult. Friss szemmel mindig máshogy látja az ember a dolgokat, olyanokat is észrevesz, amelyek mellett a szervezetben régóta meglévő emberek már odafigyelés nélkül elmennek. Megújulásként elengedhetetlen olyan lehetőségként megélni, amely alkalmat ad az idő során felgyűlt tapasztalatok kipróbálására, kikísérletezésére.
Karrier és magánélet
A vezető számára és talán a legtöbb ember számára az a legnagyobb kihívás, hogy a munkáját szabadidejében teljesen félre tegye. Ha valaki belevág egy nagyobb feladatba, és több felelősséget vesz a lábára, akkor az általában komolyabb időráfordítást is igényel. Ha nincsen meg a kellő egyensúly karrier és magánélet között, abból előbb-utóbb egyik vagy másik oldalon problémák lesznek. Muszáj szétválasztani ezeket a dolgokat, valamikor ki kell kapcsolódni mindenkinek. Attól, hogy valaki bankot vezet, gyengül az erre való igénye.
Mitől csapat a csapat?
Fatér Gyula alapvetően a motiváltságot látja fontosnak a dolgozókban, azt keresi, hogy az ember meg akarjon csinálni valamit. Ezt legtöbbször többre lehet értékelni, mint magát a szakmai tudást, mindamellett, hogy ez utóbbi is elengedhetetlen. Vendégünk azt is kihangsúlyozta, hogy miután megvan az emberi erőforrás, alkotóelem, mindenkiben ott van az egyéni megvalósításvágy, akarat, akkor jön képbe a vezérigazgató. Az ő felelőssége ezt a sokfele ágazó munkaerőt összefésülni, és abba az irányba terelni, ami a cégnek és az ügyfeleknek jó.
Fatér Gyula kiemelte, hogy ezzel a mentalitással szembeállítva megjelenik a piacon az a szemlélet is, amely szerint az erőskezű irányítás a célravezető. Szerinte azonban a munkavállalóknak egyéni szükségleteik vannak, és meg kell találni azt az egészséges nyomásszintet, mely engedi a dolgozókat kibontakozni és teljesíteni, és nem kreál fölösleges stresszt.
Szakmai tudás versus humán faktor
Minden ember szervezetben való alkalmazása mögött van humán faktor. A 21. században azok a munkaszervezési elvek, amelyek a 19-20. századot jellemezték már nem, vagy másképp működnek, az emberek is másak lettek. Sokszor embertípusok, profilok között is, a generációk között pedig még nagyobb különbség van. Mással lehet valakit rávenni dolgozni aki most a 20-as éveiben van, mint azt, aki a 60-as éveit tapossa. Más fajta szocializálódási folyamat van mindkét korcsoport mögött.
Látványos fejlődés az OTP Bank kommunikációja terén
Leginkább a román piacon való növekedés igénye hívta ezt életre, hogy biztosítva legyen a jövő, hogy az OTP Bank erős, szolid alapokon álló bank legyen. Ezt pedig nem lehet úgy elérni, hogy ne legyenek olyan ügyfelek, akik pozitívnak, innovatívnak látnak. Az ügyfélnek éreznie kell azt, hogy a bankban is emberek dolgoznak. Ezt valahogy be kell mutatni.
Oktatásban való részvétel
Fatér Gyula a Bank azon alapítványáról számolt be, amely számos trénerrel és együttműködéssel azt a célt tűzte ki magának, hogy úgy a felnőtt, mint a gyerek oktatásban elültesse a pénzügyek menedzselésének fontosságát. Arra törekednek, hogy minél több embernek lehetősége legyen a bankoláshoz kötödő alaptudás megismerésére és elsajátítására.
Fatér Gyula kitért arra is, hogy a világ olyan ütemben változik, amelyet az oktatás nem képes lekövetni. Így tehát hiába várjuk el a rendszertől, hogy képben legyen a pénzügy kapcsán, hiszen az élet többi területén sem képes teljesen lépést tartani.
OTP Bank Románia és a vírushelyzet
Számos téren tapasztalható volt a vírus okozta változás. Maszkokat kellett szerezni, ami abban az időszakban komoly kihívásnak számított, aztán minden újabb hét elején teszteket kellett biztosítani a kollégáknak. Home office-ba vonulás – már akinek a feladatköre engedte -, tréningeken, tanfolyamokon való részvétel lehetősége egyaránt biztosítva volt a dolgozók számára. Az otthoni munkavégzés és az aktuális élethelyzet megéléséről az alkalmazottak pszichológussal beszélgethettek el, erre különösen nagy igény volt tapasztalható a csapat részéről. Abban az OTP különösen jól teljesített, hogy az ügyfelek mindezen változásokból a létszámkorlátozáson kívül nem éreztek semmit. Nemcsak szolgáltatást tudtak nyújtani, a korlátozások ideje alatt olyan új fejlesztések is elérhetővé váltak, amelyeket normális körülmények között is legalább ennyi időbe telt volna megvalósítani.
A járványhelyzet ügyfelekre gyakorolt hatása
A megtakarítások mértéke érezhetően megnőtt, ami leginkább annak tudható be, hogy az embereknek nem volt lehetőségük túlköltekezni magukat, többek között az utazási szokások visszafogásának kényszere miatt. Mindezzel egyidőben az ügyfeleknek hitelre is több igényük volt, ugyanakkor a vállalkozások továbbra is pozitívan látják a jövőt, a beruházásra vonatkozó hiteligények sem csökkentek.
Jövőkép
A bankok szerepe a gazdasági világban egy biztonságot jelent, mivel nagyon erősen szabályozott szervezetről beszélünk, amit sok oldalról vizsgálnak, sok oldalról néznek, különböző feltételeknek kell megfelelnie. Ami az OTP Bank Románia jövőképét illeti, az ügyfelek a legtöbb tranzakciót nemsokára digitálisan fogják végezni. Ennek érdekében a szolgáltatások folyamatos javítása, bővítése és újítása követhető nyomon. Mindemellett, a bankok személyesen is ott vannak. Az ilyen jellegű segítségre pedig az emberek döntő többségének ugyanannyira szüksége van. A bankigazgató megjegyezte, hogy meglátásai szerint a bankfiókokra, minden modernizációs folyamat ellenére, 10 év múlva is szükség lesz. Bár feltételezhető, hogy maga a készpénz idővel teljesen visszaszorul, arra hogy az ember bonyolultabb dolgokról, céges ügyekről valakivel személyesen tudjon beszélni, mindig lesz igény.
Egy bankigazgató tanácsa a megtakarításokkal kapcsolatban
Fatér Gyula szerint a megtakarításnál a legfontosabb az időben való cselekvés: minél előbb el kell kezdeni. Ha valaki elkezd szisztematikusan, hónapról-hónapra befektetni, akkor a lemondásokat alig észrevehetően fogja megtapasztalni, miközben pénzt takarít meg. Ezek viszonylag egyszerű dolgok, de ha ezt valaki nem mondja el a fiatalnak, aki kilép a középiskola vagy egyetem kapuján, akkor 40 évesen rövidebb rendelkezésére álló, megtakarításra alkalmas ideje marad.